Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
534 Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalok végére értünk. Ha netán van valaki, aki el akarja hagyni az üléstermet, azt a kétperces technikai szünetben megteheti. Mielőtt folytatnánk a vitát, rövid szünetet tartunk. (Rövid szünet.) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII . törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Soron k övetkezik a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjava slat együttes általános vitája a lezárásig. (18.20) Az előterjesztéseket T/232. és T/233. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/232/12. és T/233/12. számokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Veres János pénzügyminiszter ú rnak, a napirendi pont előadójának, akinek 25 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse gondolatait. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző héten kedden már részletesen beszéltem arról, hogy miért dolgoztuk ki az Új Egyensúly programját, hogyan gondoljuk tartósan egyensúlyi pályára állítani az államháztartást Magyarországon. Úgy gondoljuk, hogy ha előrehaladunk az államháztartási reformokban, ha modernizáljuk a központi é s a helyi államigazgatást, végrehajtjuk az oktatási, egészségügyi reformot, folytatjuk a nyugdíjreformot, akkor sikerül megoldani az időről időre kiújuló egyensúlyi gondjainkat. Most éppen egy ilyen periódusban vagyunk, amikor nemcsak hosszú, hanem rövid t ávon is intézkedni kell az egyensúly javítása érdekében. A helyzetet reálisnak látjuk, és a kormány elszánt a tekintetben, hogy végigviszi az elhatározott átalakító szerkezeti reformlépéseket. E lépések egyike az ez évi költségvetési törvény módosítása. Ez nem azért szükséges, mert a hiány mértéke várhatóan magasabb lesz annál, mint amit eredetileg terveztünk, a pénzforgalmi hiány ugyanis, amiről a költségvetési törvény szól, nem növekszik olyan mértékben, hogy az államháztartási törvény indokolná a költség vetés módosítását. Az államháztartási törvény 41. §a szerint ugyanis a kormány a magasabb költségvetési hiány miatt akkor köteles törvénymódosítást az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 2,5 százalékával eltér. Mivel ezt a mértéket nem érjük el, emiatt a költségvetési tö rvény módosítására nem lenne szükség. A kormány azért kezdeményezte a költségvetési törvény módosítását, hogy egységessé váljon a bevételt beszedő szervezetek, valamint a munkaügyi felügyelőségek
