Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
457 ülésnapokra megválasztotta . Nekik a megválasztásuk időtartamára kívánok sikeres és eredményes munkát! (Szórványos taps az MSZP sor aiban.) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr: “A történelmi felelősségről” címmel. Ö né a szó, miniszterelnök úr. (Folyamatos zaj. - Csenget.) GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Vannak olyan pillanatok, amelyek történelmet írnak; amikor a pillanat résztvevői mindvégig tudatába n vannak annak, hogy mindaz, amit tesznek vagy éppen nem tesznek, mondanak vagy éppen elhallgatnak, az része lesz a nemzet vagy az emberiség történelmének. Ilyen '56, ilyen volt '89, vagy ilyen volt 2004, amikor Magyarország május 1jén az Európai Unió tag ja lett. Majd jó száz év múlva, amikor a diákok kinyitják a tankönyveket, ott fogják látni ezeket a dátumokat. Aztán a pillanatok között pedig vannak évek, amelyek egyszerűen csak történelmet formálnak; amikor nekünk, egyszerű halandóknak nagyon nehéz eldö nteni, hogy amit teszünk, abból mennyi az értékes és időtálló, mi pedig a pillanattal elmúló. És ebben a bizonytalanságban nemegyszer aztán elveszik az érték, és elhomályosul a tekintet; nem vesszük észre annak a nagyszerűségét is, amelyet később pedig súl yosnak és fajsúlyosnak fog találni a történelem. Magyarország helye kijelölődött a világban. De hogy milyen szerepet fogunk ebben a világban játszani, az a történelmi pillanatok által kijelölt helyen túlmenően már azon múlik, hogy mi, akik ezt az országot lakjuk, munkánkkal, vívódásunkkal alakítjuk annak hétköznapjait, milyenné tesszük ezt a szerepet. Természetesen minden nemzet ugyanazt szeretné: nagynak lenni és erősnek lenni; nagynak és erősnek, hogy mindaz, amit gondol és képvisel, az nyomot hagyjon a v ilágban, a világ kicsikét olyan legyen, mint a szóban forgó nemzet, és ebből az erőből elsősorban arra jusson, hogy polgárai hétköznapjait, hogy polgárai mindennapjait teszi könnyebbé, kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá. Erről szól a magyar nemzet törekvés e is: erősnek és sikeresnek lenni, nyomot hagyni a világban; védeni, biztonságban tudni múltunkat és jelenünket; segíteni, hogy magyarnak lenni, az könnyebb legyen. Magyarország az elmúlt években sikeresen megvalósította azt a programot, amelyet a rendszer váltás környékén a magyar külpolitika hármas prioritásrendszerének hívtak: az euroatlanti integrációban való részvétel, Magyarország európai és atlanti együttműködésének elmélyítése, a szomszédságpolitikában a béke, az együttműködés, a prosperitás lehetősé gének megtalálása és a határon túli magyarokhoz fűződő viszony újrateremtése, a határon túl élők magyar nemzeti identitásának megőrzéséhez való fokozottabb hozzájárulás. Erről beszéltek a rendszerváltó atyák, és ezekben a célokban osztoztak az egymást köve tő kormányok is egészen addig, ameddig Magyarország helye ebben a hosszú menetelésben, 2004ig, újra ki nem jelölődött a világtérképen. És kiderült, hogy ez a hármas prioritásrendszer, még akkor is, ha persze belső tartalma soha nem volt annyira egységes, mint mondtuk vagy mutattuk, de kétségtelen, hogy az ebben foglaltak túlnyomó nagy részét Magyarország teljesítette.
