Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
436 is beszélve arról, hogy főleg inkább centralizált, tehát Budapest irányába mutatnak az úthálózataink. Lehet, hogy ez egy kis probléma, de ha belegondolnak abba, hogy mondjuk, ezentúl az embereknek nem megyékben, hanem régiókban kell az életüket megszervezni, és ott a régiók szolgáltatását kell igénybe venni, akkor komoly probléma az eljutás. Hogy egy hasonló példát mondjak a saját szakmámból, a kormány előszeretettel nevezi igazságszolgáltatási reformnak azt, hogy létrehozták az ítélőtáblákat. Meg lehet nézni, hogy ho gyan tudnak eljutni az állampolgárok, a jogkereső polgárok az ítélőtáblákhoz. Egyetlenegy dolog oldja meg, hogy nincsen erre szükség: az, hogy az ítélőtáblák a döntéseik nagy részét tárgyaláson kívül hozzák meg, tehát tulajdonképpen nem kell elutazniuk oda az ügyfeleknek. De ha már önkormányzati vagy hatósági szolgáltatásokról beszélünk, akkor lennének olyan problémák, amit nem lehet csak levelezéssel vagy akár interneten megoldani. Nem hiszem, hogy minden faluban lenne olyan internethálózat, ami ezt meg tu dná oldani. Összefoglalva: a regionális önkormányzatok létrehozásának vagy a közigazgatás regionális szervezésének nemcsak a hagyományai nincsenek meg Magyarországon, de nincsenek meg a feltételei sem pillanatnyilag, ezért nem tudjuk ezt támogatni. A javas lat ezzel párhuzamosan megszüntetné a megyei jogú várost, vagy legalábbis ezt a fogalmat megszüntetné. Természetesen, ha a megye marad, akkor a megyei jogú városnak is kell maradnia, ezért logikus, hogy ezt a két kérdést együtt kell kezelni. A kötelező kör jegyzőségek létrehozása ügyében az az álláspontunk, hogy ezeket az összevont körjegyzőségeket fakultatív alapon továbbra is meg kell tartani, de nem kötelező alapon. Ugyanez a helyzet egyébként a társulási megállapodásokkal is. Úgy gondoljuk, hogy ez fakul tatív alapon valóban jó néhány esetben bevált, de ilyen kötelezettséget sem a körjegyzőségre, sem a társulási megállapodásokra nem kívánunk az önkormányzatok nyakába varrni, pontosabban nem kívánjuk az ő jogaikat csorbítani ebben a tekintetben. Részletkérd ések, de azok is fontos kérdések, hogy az önkormányzati alapjogok hogyan alakulnának, pontosabban az Alkotmánybírósághoz való fordulás, és a többi, és a többi. Úgy látjuk, hogy semmi nem indokolja az önkormányzatok jelenlegi jogainak csorbítását vagy megvo nását ebben a kérdésben. Ez sem nem reform, sem nem takarékosság, itt pusztán arról van szó, hogy az önkormányzatok hogyan gyakorolhatják ezeket a bizonyos alapjogokat. Ahogy mondta Wiener György, lehet, hogy ez egy egyedülálló megoldás volt, hogy nemcsak állampolgárok, hanem önkormányzatok is kaptak az alkotmányban biztosított alapjogokat, de ha már ez így van, akkor nem kellene lerombolnunk ezt a rendszert, mert nem nagyon gyakori esetben, de jó néhány esetben azért éltek azzal az önkormányzatok, hogy ala pjogaikra való hivatkozással fordultak az Alkotmánybírósághoz. Összefoglalva: mind az alkotmánymódosítás, mind az önkormányzati törvénymódosítás esetében úgy gondoljuk, hogy először is nem minden reform, ami fénylik. Magyarul, ha valamire rámondják, hogy r eform, attól még az nem biztos, hogy reform. Ezt előszeretettel gyakorolják egyébként, az előbb az igazságszolgáltatási reformot hoztam föl példának, hogy azt is reform címén vezette be az Országgyűlés; de itt valójában például megyék, hagyományos megyék m egszüntetése, például kistelepülések jogainak csorbítása, például kötelezettségek, az önkormányzatok jogainak, eddig fakultatívan gyakorolható jogainak a kötelezővé tétele történik. Ha ezt nevezik reformnak, akkor ebből nem kérünk! A reformoknak valamilyen előrelépést kell tartalmazni, és nem visszafelé kell lépni, a tanácsrendszer irányába való visszalépéseket kell tenni, tanácsrendszer vagy járások irányába való visszalépést. Ezt semmiképpen nem támogatjuk.
