Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
422 területévé vált, nagyon sok esetben egészen kis összegek elosz tását kíséri igen éles vita. Nagyon sokan azt is elmondták, hogy ez a többcélú kistérségi társulás az önkormányzatok, illetve a polgármesterek megosztását eredményezi. Mindenképpen újra kell gondolni ennek a mechanizmusnak a jövőjét. A turizmust egészen ke véssé érinti ez a jogszabályi változás, de ami érinti, az az ellenzéki képviselők véleménye szerint nem kedvező, nagyon nagy a bizonytalanság. Ezért az ellenzéki képviselők az előterjesztést általános vitára nem találták alkalmasnak. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Először megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, az MSZP vezérszónokának. DR. WIENER GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Nagyon nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyal a parlament. Ezt már az is bizonyítja, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat vitája során több ellenzéki képviselőtársam is megfogalmazta azt az ellenvéleményét, hogy ezeréves berendezkedéssel kívánunk szakítani. Valóban, olyan alapvető jelentőségű változtatást kíván elérni az előterjesztett törvényjavaslat, amely alapjaiban változtatja meg nemcsak a mai magyar önkormányzati rendszert, hanem a mai magyar államszer kezet egészének a felépítését. A legjelentősebb változtatást a törvényjavaslatban nyilvánvalóan a választott regionális önkormányzatok megteremtésének szándéka jelenti. Európában évtizedek óta zajlik a regionalizáció folyamata. Erről Magyarországon meglehe tősen csekély ismeretekkel rendelkezik a közvélemény, noha a szakma már hosszú évek óta elemzi az ottani változásokat, és azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyek alapján Magyarországon is regionális önkormányzati szisztémát lehetne bevezetni. A régió, ha csak magát a fogalmat nézem, tulajdonképpen egy területbeosztási egység, amely a hagyományos területi tagozódás legmagasabb szintje és az állam között helyezkedik el, azok közé ékelődik be. Regionalizmusról tulajdonképpen NyugatEurópában is csak az elmúlt negyven évben beszélhetünk, noha maga a gondolat, maga az eszme jóval korábbi. Franciaországban a XIX. század közepe óta kísérik végig a regionalizmussal kapcsolatos viták az államfejlődést. 1861ben, Olaszország egyesítésekor felmerült az, hogy ne egy ce ntralizált unitárius államot hozzanak létre, hanem egy regionalizált berendezkedést. Az 1931es spanyol alkotmány szintén felveti a régiók megteremtésének a lehetőségét, bár ezt nem egységesen az államterület egészére, hanem csak speciális területi egysége k, például Katalónia vagy Baszkföld számára kívánták akkor megteremteni. 1964 fordulat a megvalósult regionalizmust illetően NyugatEurópában, ekkor jön létre az adminisztratív régió Franciaországban, de még csak olyan értelemben, hogy a régiószékhely pref ektusa kap kiemelt jogosítványokat. 1972ben közintézménnyé válik a francia régió, és önálló, elkülönült regionális prefektusi intézmény jön létre. 1982ben megszületnek azok a törvények, amelyek alapján 1986ban létrejönnek a választott regionális önkormá nyzatok, és ezáltal az addig centralizált francia államszervezet decentralizált unitárius állammá válik. 1947. december 22én, az olasz alkotmány elfogadásakor jogilag intézményesítik Olaszországban a régiókat, de csak 1970ben jönnek létre. Ez a huszonkét év nem egy