Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
38 helyett megint a demagógia irányába mozdul el a politika, s ezzel aztán gúzsba köti saját magát, gúzsba köti a saját cselekvési lehetőségeit. Engedjék meg, hogy szóljak néhány szót a gazdaság területéről is. Nekünk, liberálisoknak, a Szabad Demokraták Szövetségének az a meggyőződésünk, hogy a gazdaság számára kell stabil, kiszámítható viszonyokat teremteni annak érdekében, hogy hosszú távon fenntartható növekedést legyen képes produkálni, mert valójában ez az, ami munkahelyeket teremt, és ez az, ami hozza mindazokat a többleteket, amelyek segítségével aztán a későbbiek során a különböző területeken a különböző problémákat rendezni lehet. (15.20) Ehhez kell a stabilizáció, ahogy az elején elmondtam, vagyis szükség van igenis a költségvetés megb illent egyensúlyának helyreállítására, mert csak ebben az esetben tudunk a gazdaság számára hosszú távú fejlődési pályát biztosítani. Ehhez kellenek a reformok. Kellenek a reformok azokon a területeken, amelyekről beszéltem, és kell igenis a reform az adór endszer területén, két irányban. Egyrészt egy egyszerűbb, átláthatóbb, világosabb adórendszerre van szükség, ami csökkenti az egyik oldalon az adminisztrációs terheket a vállalkozásoknál, a másik oldalon meg persze jobban lehetővé teszi az ellenőrzést. És igenis szükség van, tisztelt képviselőtársaim, másrészt az adócsökkentésre, sőt meggyőződésünk szerint az egykulcsos adó bevezetésére. És itt most megint hadd tegyek egy kitérőt: azt hallom, hogy igen, de a minimálbér adómentessége maradjon meg, mert az mi lyen fantasztikus vívmány. Tényleg az? Az egy vívmány, hogy ma Magyarországon másfél millió ember minimálbéren van bejelentve azért, mert ott van az adófizetés határa, ott nem kell adót fizetni? Ez normális dolog? Hagyjuk ezt a rendszert változatlanul? Meg jegyzem - zárójeles megjegyzés , azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági termelő négymillió forintig ne fizessen adót: csodák csodája, a mezőgazdasági termelők nagy része négymillió árbevétel alatt van. Mert ilyen az, képviselőtársaim, amikor olyan szabályokat találunk ki, amelyek rövid távon szimpatikusak lehetnek az emberek számára, hosszú távon azonban a következményei olyanok, amelyekkel szembe kell nézni. Ma 2,5 millió ember adójából működtetjük az ország egészét, és ez nem jó. Ezért kell ezeken a rendszere ken bizonybizony változtatni. És ha már itt tartunk, ez a probléma az ingyenes juttatásokkal, mert az ingyenes juttatás mindenkinek azt jelenti, hogy értéktelenné válik az a juttatás, és attól kezdve mindenki megpróbálja igénybe venni, ha már egyszer ingy en van. Sőt hozzáteszem, hogy az én meggyőződésem szerint ezért nem jó a 13. havi nyugdíj sem, mert az is mindenfajta mérlegelés nélkül jár mindenkinek. Én vagyok az, én is azok közé tartozom, akik azt mondják, hogy szüntessük meg oly módon, hogy építsük b e a nyugdíjakba, a későbbiek során pedig ne adjunk már 13. havi nyugdíjat. Megjegyzem, a 13. havi nyugdíj logikája az akart lenni, hogy a nagyon rossz helyzetben levő nyugdíjasok számára biztosítsunk egy többletlehetőséget, és ez helyes. Csak a következő i dőszakban egyre magasabb jövedelmek után mennek majd az emberek nyugdíjba, akiknek az esetében nem biztos, hogy ennek a szempontnak, ami a régen nyugdíjba mentekre igaz, érvényesülnie kell, ugyanakkor viszont ez is egyfajta expanziót jelent majd a kiadási oldalon, és a végén majd itt fogunk állni, és nézegetjük, hogy hogyan tudjuk finanszírozni a nyugdíjrendszert, és hogyan nem. És ezek újabb és újabb gátakat jelentenek a tekintetben számunkra, hogy a gazdaság számára levegőt biztosítsunk, és biztosítsuk sz ámára a hosszú távú fejlődést és ezen keresztül a
