Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
366 Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót két percre Gyenesei István független képviselő úrnak. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen itt most elkezdődött a vitája az önkormányzati törvény módosításának, miközben az önkormányzati reform alkotmányos hátterének az alapjait kellene itt megvitatnunk. Annyi olyan kérdés merült fel, amit én a későbbiekben szeret tem volna elmondani, és el is fogok majd mondani a hozzászólásomban, hogy kissé zavaró már, hiszen az egész kistérségi társulási ügy nem ehhez tartozó kérdés, hanem majd nyilván ott kell megvitatnunk. Önmagában véve a helyzetet az bonyolítja, hogy a kéthar mados törvény elfogadása vagy el nem fogadása tulajdonképpen megelőlegezi vagy megerősíti azt, hogy a további vitákra egyáltalán érdemi szükség lesze, praktikus oka lesze azoknak a vitáknak, vagy pedig majd csak az időt töltjük, mert az alaptörvényben ne m fogjuk elfogadni, vagy éppen elfogadjuk, megerősítjük a legfontosabb kérdéseket. Nos, én azt mondom, hogy egy közigazgatási reform esetében a legfontosabb az, hogy akkor sikeres egy közigazgatási reform, ha annak megvalósításában, a hatékonyság növeléséb en mind az állam, mind pedig az állampolgár megtalálja a saját érdekét. Ha valamelyik hibádzik, akkor nem működik a dolog. Ennek egy nagyon fontos eleme, nagyon fontos része a jól működő önkormányzatok. Ezért ez az alaptörvénymódosítás egyértelművé teszi - és ezt miniszter úr megerősítette , minden település számára az önálló önkormányzat működését lehetővé teszi. Az összes többi vitatható természetesen. A magam részéről azt mondom, amit már megkérdeztem több alkalommal, de választ nem kaptam: ezt kellene tisztázni, hogy kinek mikortól és miért jó az egyes reformelem, vagy miért nem jó. Ha erre választ kapunk, akkor nagyon sok olyan kérdés, amit most föltettünk, feleslegessé válik. Köszönöm szépen. (Török Zsoltot a jegyzői székben Béki Gabriella váltja fel .) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalókhoz. Megadom a szót Balogh József képviselő úrnak, MSZP. BALOGH JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, hogy számos kérdésben kialakult álláspontok sorát hallhattunk. Nekem van egy olyan érzésem, hogy a kérdés tulajdonképpen politikai természetű, azaz politikai döntést kell hozni, hogy igen, felvállaljuke annak az ódiumát, előnyeit és bizonyos fokú terheit, hogy az önk ormányzati rendszer decentralizációját és ésszerűsítését alkotmányos keretekben körbeírva, az alkotmány módosításával elkezdjük és elindítjuk. Én úgy érzem, hogy lehet lamentálni, lehet kötözködni, lehet észrevételeket tenni okkal vagy ok nélkül, a javasol t rendszer lényegi strukturális kérdéseket tartalmaz. Végül is minden apró részletkérdésre csodaszerként, gyógyszerként nem jelenik meg, de egy biztos, ha a nemzetközi folyamatok fő irányába be akarunk kapcsolódni, hogy idézzek egy 2002ben megjelent Fides zbrosúrát, amelynek az volt a címe, hogy a nemzetek Európája és a régiók Európája irányába törekszünk mi is, akkor nosza, itt az alkalom, meg kell ragadni ennek a lehetőségét.
