Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
331 A kormány - a koalíciós frakciók egyetértésével - benyújtott négy törvényjavaslatot. Ezt tipikusan akár csomagban is tárgyalhattuk volna, mert nagyon szorosan összefügg ez a négy törvényjavaslat; így az alkotmány m ódosítását, az önkormányzati törvény módosítását, az önkormányzati választásokról szóló törvény módosítását és a polgármesteri és képviselői tiszteletdíjról szóló törvény módosítását. További soksok törvény hiányzik ahhoz, hogy az egész egyben látható leg yen. Tudjuk, hogy hiányzik a Fővárosi Önkormányzatról szóló törvény, hiányzik nagyon sok szaktörvény, mert ha változást akarunk, akkor az oktatási törvénytől a szociális törvényig sok törvényben jelentős változtatást kell végrehajtanunk. Lehet, hogy igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy ezt csak úgy egészben lehetne tárgyalni. Persze, biztos jó lenne, hogyha minden a képviselők asztalán lenne, és akkor talán jobban lehetne dönteni. De én azt gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezt nem l ehet megcsinálni. Nem lehet megcsinálni egy ekkora rendszert egyszerre teljes egészében. A politikának el kell dönteni, hogy milyen irányba akarja a változást. Ha ezt a változást eldöntöttük, a változás irányát, akkor utána meg lehet csinálni a hiányzó tör vényeket és a hiányzó törvénymódosításokat. Az a legfontosabb - és a beterjesztett négy törvény ezt az irányt egyértelműen kijelöli , hogy szülessen döntés, hogy Magyarország merre akar továbbmenni, a magyar önkormányzati rendszert a Magyar Köztársaság Or szággyűlése milyen irányba akarja továbbfejleszteni. Én azt gondolom, ha mindnyájan egyetértünk, hogy kell változás, akkor az elmúlt években lefolytatott viták alapján kell hogy tudjunk dönteni, melyik irány az, amerre tovább kell menni. Szinte valamennyie n ismerjük egymás véleményét, egymás gondolatait is, hogy ki mit, ki hogyan szeretne. Mindennek ismeretében én azt gondolom, hogy az idő megérett a döntésre. Nem halogathatjuk tovább a döntést. Ezek a döntések kétharmados támogatottságot igényelnek. Ez a k étharmados támogatottság azt jelenti, hogy a parlamentben ülő képviselők felelőssége más; más, mint például a tegnapi vitában, ahol az adótörvényekről vitáztunk. Tegnap lehetett kritizálni, véleményt mondani, bírálni az adótörvényeket, a felelősség a kormá nypártokon van, azon, hogy hogyan döntenek, meghallgatva az önök észrevételeit, kritikáit, de a kormánypártok tudnak dönteni. Itt most nem ez a helyzet. Itt nem elég, ha az ellenzék csak bírál, nem elég, ha azt mondja, hogy nem jó, itt a felelősségünk közö s, és ezért azt kérem, és azt javasolom, hogy ha tudunk dönteni, akkor döntsünk. Ha ez a csomag, ami az önök asztalán van, nem jó, akkor kérjük önöket, hogy tegyenek javaslatot; ha nem ez az irány, akkor mi az irány. Itt csak a kormánypártok nem tudják ezt a kérdést eldönteni. A kormány letett egy javaslatot. E mögé a javaslat mögé a koalíciós pártok felsorakoznak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZPben, az MSZP frakciójában is vannak különböző vélemények, vannak, akik másképpen szeretnék a változtatás irán yát. Vannak, akik a részkérdésekben eltérő véleményt képviselnek. De most a parlament asztalán van egy olyan javaslat, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok, amelyeket a Szocialista Párt és annak frakciója támogat. (10.00) Ez nem egészen 50 száza lék. Ehhez még kell szerezni közel 30 százalékot. A Szocialista Párt frakciója kész minden vitára, kész arra, hogy bármilyen javaslatot megtárgyaljunk. Vitassuk meg a részletkérdéseket! Vitassuk meg a más elképzeléseket! De azt gondoljuk, hogy nem lehet so káig halasztani a döntést.
