Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz):
276 Magyarországon tisztességesen tevékenykednek, tisztességesen foglalkoztatnak, tisztességesen adóznak, és sok minden mást csinálnak, ők is úgy gondolkodnak, hogy mindenki más, aki ma ezt nem ekképpen teszi, az ekképpen tegye a későbbiekben. Ha egy példát mondok rá a most előttünk szereplő törvények közül a házipénztár adóztatására hivatkozva, akkor látható, hogy van ennek megfelelő - idézőjelbe tett - jogalapja. Hi szen a házipénztár nem másról szól, mint egy olyan készpénzállomány biztosításáról, ami a normális működéshez hozzáillesztődik, annak a szükséges hátterét rajzolja meg. És látható módon az elmúlt időszakban voltak olyan vállalkozások, amelyek a házipénztár akban nem ennek megfelelő pénzmennyiségeket helyeztek el, hanem ettől jóval többet, és a feltételezések - és majd a tények ezt alá fogják támasztani nagy valószínűség szerint - azt mutatják meg, hogy ezek a pénzek messze nem azt a célt szolgálták, amit szo lgálniuk kellett volna, hanem vagyongyarapodást szolgáltak, ráadásul úgy, hogy mondjuk, osztalékadó megfizetése nélkül vették ki ezeket a pénzeket a házipénztárból. Azt gondolom, ez azokkal a vállalkozásokkal szemben, akik tisztességes módon tevékenykednek , így foglalkoztatnak, nem feketén, megfizetik azokat az adókat, amelyeket meg kell fizetniük, azokkal szemben nem túl korrekt. Azt gondolom tehát, hogy jó az a fajta intézkedés, amely egyre inkább abba az irányba próbálja sodorni és terelni a vállalkozáso k teljes körét, hogy igenis amit meg kell fizetni egy országban a vállalkozások messze többségének, azt annak a kisebbségnek is meg kell fizetni, aki ez alól ki akar bújni. Ugyanígy példák sokasága mondható nyilván a munkavállalói oldal tekintetében is, ak ár a feketefoglalkoztatás és egyéb más kérdések vonatkozásában. A példát csak és azért mondtam, mert azt hiszem, hogy ezen keresztül érthetővé válik az, hogy miért is kell olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a későbbiekben vélhetően elkerülhetővé tudják tenni azt, hogy ilyen fajta módon ki lehessen bújni a törvények által megállapított megfizetési kötelezettségek alól. Ami viszont pozitív és ennek a mostani törvényi előterjesztési csomagnak a hátterében is meghúzódik, hogy nem igaz az, hogy csak és olyan típusú megszorításokkal párosul, amelyek mind a munkaadóknak, mind a vállalkozóknak, mind pedig a munkavállalóknak a hátrányát szolgálja. Nem, messze nem igaz, hiszen példaként csak és a személyi jövedelemadón keresztül: 1 millió 700 ezer forintig a z alsó sáv szélesedik a 18 százalékos kulcs megmaradása mellett. Vagy hozzá lehet tenni azt, hogy a fejlesztési, befektetési kedvezmények gyakorlatilag olyan értelemben alakulnak, hogy a foglalkoztatás lehetőségeit egyre inkább ösztönzővé teszik. Vagy mind ezek mellett azt is meg szeretném említeni, hogy vannak olyan célzott támogatások, amelyek pontosan azokat a célcsoportokat közelítik meg, akik a leghátrányosabb helyzetben vannak. A leghátrányosabb helyzetű térségekben lévő, leghátrányosabb helyzetű saját osságokkal bíró munkavállalók foglalkoztatása esetén extratámogatásokat biztosítanak. Azt gondolom, ez a fajta szolidaritás szükségszerű, ugyanúgy, mint ahogy nyugodt lelkülettel vállalom azt, hogy az a fajta szolidaritási adó, amely különadóként kerül bev ezetésre, vállalható a 6 millió néhány százezer forintos összjövedelem feletti értékhatár megfizetése mellett. Ilyeténképpen tehát azt hiszem, nyugodt lelkülettel ajánlhatom a Háznak elfogadásra, persze néhány kiegészítéssel, pontosítással ezeket a törvény eket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Aszódi Pál képviselő úr, a Fidesz frakciójából. DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz) :
