Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP):
270 KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vitatható, hogy egy támogatási rendszernek mindig vannak olyan elemei, amelyek helyesek és jók. Nyi lván a Széchenyiterv is ilyen volt. Megjegyzem, én meg arra emlékszem, hogy a Széchenyiterv keretében 2 milliárdos támogatást kapott külföldi vállalkozó, akikkel egyébként nekem az égvilágon semmilyen bajom nincs, csak a hazai kis, középvállalkozások tá mogatása címén volt eladva nekünk ez a rendszer. (Zaj, közbekiáltások a Fidesz soraiból.) Azt mondtam, hogy keveseknek adott sok pénzt, miközben azok a támogatási rendszerek, amelyek az előző kormányzati ciklus alatt ugyanezen a téren megvalósultak, amelye k többszörösét adták támogatásként egyébként a vállalkozásoknak, valóban a hazai kis, középvállalkozásokat támogatták. A képviselő úr hozott egy példát a saját választókörzetéből. Akkor el fogjuk küldeni a Gazdasági Minisztériumnak azt a vizsgálatát, amel y a Széchenyiterv egészét vizsgálta, és olyanokat talált, hogy a választások elvesztését követően 80 milliós támogatást kapott egy cég, amelyik egyébként nem is létezett. Vagy például olyat talált, hogy olyan személyek kaptak a Széchenyiterv keretében tá mogatást, akiknek cserében ezért ott kellett ücsörögniük a különböző fideszes rendezvényeken a dobogón. (Dr. Hargitai János: Konkrétan?) Egyébként pedig számos olyan támogatás is kiment, amely mögött lévő beruházás vagy fejlesztés azóta sem valósult meg, é s ezt senki nem kérte számon annak idején a delikvenseken. (Dr. Hargitai János: Konkrétumok?) Merthogy a rendszer maga olyan volt, hogy kevesebb volt benne az ellenőrzés, nagyon sok volt az egyedi elbírálás, nem volt benne normativitás, és ez tette valójáb an lehetővé a kliensek, a haverok és a párttámogatók viszonttámogatását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Éljen a kakaóbiztos számítógép!) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak ké tperces hozzászólásra következik Perjési Klára képviselő asszony, a szocialista frakcióból. DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akartam hozzászólni, de úgy érzem, néhány dolgot muszáj rendbe tenni. A rendszerben való gondolkodást hiányolom legjobban még korábbi életemből is, és most is. 1990ig gondoskodó állam volt, ami azt jelentette, hogy az egész társadalomnak egy oszlopa volt, mindenről az állam gondoskodott. 1990től köztársaság van. Mit jelent a köztársaság? Ez három pilléren áll: a lakosság, a gazdaság és az állam. Természetes, hogy az államnak van a legnagyobb szerepe, hiszen a szabályokat a parlamenten keresztül ő hozza meg, de ezt a parlamentet a lakosság választja. Tehát a három pillérnek ebből a bizonyos n agyon kényes egyensúlyból, amit csak a mennyországban, már tegnap is utaltam erre, mindig úgy beszélünk, mintha a mennyországban élnénk, ahol soha semmi gond nincs, és mindent fullra lehet teljesíteni. Hát nem így van a földön! És ahhoz, hogy ez a nagyon k ényes egyensúly, amit ’89 óta próbál úgy ez a magyar társadalom megcsinálni, hogy négyévente folyamatosan cserélődik a politikai garnitúra, s most először van az, hogy egy stabilitás bejöhet. Kérdezem én, amikor a Bokroscsomag megvolt - hihetetlen dolog v olt egyébként, amit a nyugdíjreformmal, egyebekkel megcsináltak , őszinték voltak. Mi lett a vége? Elbukták, kezdődött minden elölről. Egy lépés előre, két lépés hátra. Most ebben a viszonylatban ismét teljesen keveredik két dolog. Az egyik, amire utaltak már: a gazdaság és az államháztartás. Tessék különválasztani! A gazdaság, minden