Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (Harrach Péter): - DEÁK ANDRÁS (KDNP):
250 kormánypárti képviselők szá mára, a távoli jövő szintén. Egy dolgot nem látnak, a vakfolt ide terjed ki: 2002től 2006ig, plusz még ezek az adótörvények. Ez valahogy elkerüli a kormányzó koalíció képviselőinek a figyelmét, ez valahogy nincsen ott a szemük előtt. Kétféle egyensúly lé tezik, az egyik egyensúly, amit a Fidesz kínált a választási kampányban: csökkentsük a befizetéseket, a felszabaduló tőke munkahelyeket teremt, és ezáltal a foglalkoztatottság megnövekedése és a forgalom megnövekedése miatt az adóbevételek megnőnek. Nem va gyok közgazdász szakember, de annyit mondhatok, hogy ilyen azért már történt a világban. Legalább egy példát én is tudok mondani: Reagan elnöksége alatt, amikor az amerikai államháztartás, büdzsé rossz állapotát Reagan elnök ilyen módon javasolta megoldani . Megválasztották, megvalósította a programját, és valóban egy 12 éves virágzása volt az amerikai gazdaságnak ezután. Ez egy olyan alternatíva volt, megkérdezték tőlünk, hogy akkor a Fidesz és a KDNP mit kínál alternatívának, amit ez a Fidesz és KDNP válas ztásra javasolt. A kormányzó koalíció, a mostani MSZPSZDSZ koalíció - különösen az SZDSZről a “több SZDSZ, kevesebb adó” szlogen maradt meg a fejemben - szintén kínált valamit a választópolgároknak. A választáson a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt szövetsége vereséget szenvedett. Ezután - idézem miniszterelnök urat - egy útelágazáshoz értünk, egy irányba elindult az ország. Ettől a pillanattól kezdve a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt felelőssége megszűnt, hiszen nem az általuk kínált gyógym ódot választották; mert azért ne felejtsük el, mi igenis beszéltünk arról, hogy rossz helyzetben van az ország, az MSZPSZDSZkoalíció erről elfelejtett tájékoztatást nyújtani, sőt tudatosan megtévesztették a választópolgárokat abból a célból, hogy megnyer jék a választást. Aztán a választás másnapján vagy harmadnapján saját maguk vagy a holdudvarban lévő közgazdászok hirtelen rájöttek arra, hogy huhú, itt valami baj van, sőt a miniszterelnök úr is elő tudta venni a tollát, és le tudta írni, hogy nagy a baj. Két nappal a választás után. Együttműködést követelnek tőlünk. Emlékezetbe idézem Semjén pártelnök úr kijelentését: a Kereszténydemokrata Néppárt egyenlő teherviselés mentén kész az együttműködésre. Erről a pártelnöki kijelentésről nem volt szó azóta sem. Senki nem kommentálta. Van bennünk szándék az együttműködésre, egyenlő teherviselés mellett. Ha a terhek egyharmadát a választópolgárok, egyharmadát a kis- és középvállalkozók, egyharmadát pedig a multinacionális cégek és a pénzügyi szektor állja, a Keres zténydemokrata Néppárt ezt tárgyalási alapnak tekintette volna, de ezekben a törvényekben ez nem valósul meg. A terhek 80 százalékát az állampolgárokra rakják rá. Ez természetesen nem alkualap. Van egy másik példám is. A gazdasági bizottság ülésén mögöttem ült a magánbiztosítópénztárak egyik vezetője, ennek a szövetségnek a vezetője, és nem ismerte az eljárásrendet, hozzá akart szólni, amihez neki egyébként joga lett volna. Tőlem kért tanácsot, hogy mit csináljon. Én mint képviselő, jeleztem az elnök úrnak , hogy van itt mögöttem egy derék ember, akit meghívtak egyébként erre az ülésre, és szeretné elmondani a véleményét a rá vonatkozó törvénycsomagról. Az MSZP egyik prominens képviselője, aki a gazdasági életben is ismert, nem értette, hogy miről van szó, é s megkérdezte egy másik, szintén nagy hatalmú SZDSZes politikustól, hogy micsoda ez? És akkor a nyílt színen, mikrofonba bemondta: á, ez csak a Deákféle lobbi! Ennyi volt az együttműködés. Az a szakember, az az ember, aki körülbelül 150 ezer embert képvi selt, és el akarta mondani, hogy milyen gondok lesznek a törvényben, pusztán azért, mert tőlem kérdezte meg - életemben nem láttam még , hogy hogyan kell hozzászólni, attól a pillanattól kezdve egy bélyeget kapott a homlokára, és mondhatott ő ott akármit, abban a pillanatban az a javaslat, amire Deák András ellenzéki képviselő hívta föl a figyelmet, egy érvénytelen, rossz és elutasítandó dolog volt.
