Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (Harrach Péter): - LAKOS IMRE (SZDSZ):
247 Az pedig, amit Burány Sándor itt bemutat, nem őszinteség, az egyszerűen szélhámosság, tisztelt képviselőtársaim. Arról beszél, hogy egymásfél év, most kicsit nehéz, aztán pedig minden sokkal jobb lesz. És mi van a törvényja vaslatokban, tisztelt képviselő úr? Önök elfogadtak nem olyan régen, fél éve - talán még ön is emlékszik rá - egy adócsökkentési javaslatot öt évre. Most ebben a törvényjavaslatban tudja, hogy melyik részét helyezik hatályon kívül? A 20082010ig terjedő r észét. Tehát szó nincs itt arról, hogy egymásfél év múlva majd újra adócsökkentés lesz. Szó nincsen erről! Éppen azt helyezik hatályon kívül, amelyik hosszú távra is szól. Világosan kiderült a költségvetési bizottság ülésén, hogy önök nem úgy gondolják, h ogy a ciklus felétől majd adócsökkentés lesz, hanem pontosan úgy gondolják, ahogy eddig is gondolták: majd a következő választási kampány előtt megint elfogadnak egy adócsökkentési törvényt, fél év múlva meg megint hatályon kívül fogják helyezni. Azt gondo lom, tisztelt képviselőtársaim, hogy vegyük komolyan egymást, de legfőképpen vegyük komolyan az embereket. Ne beszéljenek mellé! Négy év alatt fölhalmoztak 6000 milliárd forint adósságot, most egy ilyen katyvasszal megpróbálják azt helyre hozni. Legalább a nnyit tegyenek meg az embereknek, hogy őszintén beszélnek hozzájuk! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A lista következő felszólalója Lakos Imre képviselő úr, SZDSZ. Öné a szó. LAKOS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Kicsit oldva a hangulatot… Sokan idézték önök közül már a miniszterelnök úrnak azt a mondását, amely elhangzott. Akkor, amikor én készültem itt a parlamenti szűzbeszédem elmondására, az itteni s züzességem elvesztésére: akkor mondták a frakciótársaim, hogy nem kell félni, nem fog ez fájni. De komolyra fordítva a szót, az előttünk levő törvényjavaslatok bírálata egy nagyon könnyű és hálásnak tűnő feladat - az is: bírálni könnyű, kritizálni könnyű , valójában szinte minden pontjukban kritizálhatók is. Ez azonban az ellenzék feladata. Nekünk koalíciós partnerként sokkal nehezebb feladat jutott: meg kell hoznunk a szükséges döntéseket, végre kell hajtanunk azokat, és viselnünk kell a politikai követke zményeit. Koalíciós partnerként azt mondom, hogy nem félünk ettől, vállaljuk az előttünk álló kétszer két évet, de azt gondolom, hogy fájni fog. Nekem is fáj, és fájni fog sokaknak. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy 20072008ban minden eszközzel helyr e kell állítanunk az államháztartás egyensúlyát, teljesítenünk kell az európai uniós konvergenciakövetelményeket is. Ezeknek a céloknak a megvalósítása, az új egyensúly megteremtése érdekében szükségszerűek ezek az intézkedések. Az előttünk levő törvé nyjavaslatok legnagyobb része világos szándékokra vall, és bármit is mond az ellenzék, tisztelt képviselőtársaim, sok meglepetés nincs is benne. Ha az emberek elhitték volna a Fidesz gátlástalan kampányígéreteit (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Beszélj h angosabban!) , és nem lettek volna azzal tisztában, hogy a választások után gyors korrekciókra lesz szükség, akkor ma nem a balliberális koalíció adná a kormányt. (Babák Mihály és Bernáth Ildikó közbeszólására:) Én hihetetlen türelemmel hallgattam végig az összes képviselőtársam felszólalását. Nagy türelem kellett hozzá, megmondom őszintén, és nem is vagyok hozzászokva az ilyen stílushoz, de nyilván ezt is el fogom viselni. Soha nem tagadtuk, hogy a hosszú távú reformok megvalósíthatósága érdekében konszolid álandó az államháztartás. A mértékek és százalékok vonatkozásában, elismerem,