Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
229 A jogbiztonság nézőpontjából érdemes átgondolni azt a szituációt, amiben most vagyunk, vagy amilyen szituációba hozzuk az egyéni adófizetőket vagy a jogi személyeket. Ha az alkotmányban tovább keresek, és mégis valami korlátot szeretnék találni, bevallom, én szeretnék találni, akkor az alapvető jogok között az alkotmány 70/E. §át idézném meg. Ez azt mondja, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joga van a szociális biztonságra. Nekem szent meggyőződésem, hogy önök bemutathatják ezt a törvényt valamifajta igazságosnak, hogy ez az igazságosság irányába egy elmozdulás, mert l esznek érveik: 4 százalékos különadó, akik tehetik, azoktól még több pénzt vonunk el. Ezzel van nekem a legkisebb gondom. De meggyőződésem, hogy azok, akik nagyon kevés pénzzel rendelkeznek, a társadalomnak legalább egyharmada, azokat szociálisan önök olya n helyzetbe hozzák, még akkor is, ha ma még nem látunk semmifajta kompenzációt majd a bekövetkező gázáremelésre, villanyáramemelésre, ezt önök csak ígérik; ha megcsinálják ezt a kompenzációt, mivel ezeknek az embereknek a családi kasszája már eddig is ann yira kifeszített volt, ha ezek a hatások együttesen ezeket a családokat érik, a szociális biztonságuk már a továbbiakban semmilyen szinten nincs napirenden. Az alkotmánynak egy következő szakaszát is idézném, 70/I. §. Azt mondja ez a szakasz, hogy a közteh erviselés alapvető kötelezettség, a közterhekhez való hozzájárulás az ember jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően valamifajta alapvető kötelezettség. Itt teszem hozzá, jövedelmi viszonyok alapján még csakcsak valahogy adóztatnak, nem szerencsésen; az igazi vagyoni viszonyok, az igazi gazdag embernek nem a jövedelme sok, hanem a vagyona nagyon nagy. A vagyon megadóztatása vagy a vagyonnak a közteherviselésbe való bevonása késik. Tettek erre egy nagyon ostoba kísérletet a luxusadóval, ami egyszerűen a nevetségességbe fulladt. Tehát ilyen szempontból azt mondhatom, hogy az alkotmány elvárásai itt is csak félig teljesülnek. Az Áht.t is meghivatkozhatom, az államháztartási törvény 10. § (1) bekezdése az alkotmánnyal szemben vagy az alkotmány mellett nem csak arról szól, hogy a magánszemélyeknek kell a közteherviseléshez hozzájárulniuk, hanem lehetőség van arra, hogy gazdálkodók, társas vállalkozások, bel- és külföldiek, akik jövedelemmel rendelkeznek vagy Magyarország területén gazdálkodnak, azok is hozzá járuljanak ezekhez a közterhekhez. Ez a törvény felsorolja azt, hogy milyen módja van annak, hogy önök pénzt vegyenek el, mondjuk, a társas vállalkozásoktól vagy a magánemberektől. A lehetséges összes skálán játszanak: adók, járulékok, bírsággal való fenye getés, és sorolhatnám a skálát tovább, mindenből merítenek, ilyen szempontból tökéletesen dolgoztak. Az államháztartási törvénynek egy következő rendelkezése - amit persze formálisan megint csak betartanak , hogy a törvény elfogadása és a hatályba lépteté se között el kell telnie 45 napnak. Ez teljesülni fog nagy valószínűséggel, ismerve az önök fegyelmezett képviselőit, ezért léptetnek bizonyos döntéseket szeptemberben életbe. Azt kell sajnos mondanom, hogy egyedül a szociális biztonság elvére való hivatko zással mondhatom önöknek alkotmányos tétellel, hogy ilyen szemüvegen keresztül gondolják újra a mondandójukat, mert még egyszer mondom: az emberek százezreinek szociális biztonságát fogja megingatni ez a soha nem látott adócsomag, ami most itt előttünk van . Nem lennék következetes önmagamhoz, ha az Európai Unió tagjaként - mármint az ország az Európai Unió tagja - bizonyos uniós szabályokkal ne ütköztetném önöket, mert ezeket nem szokták figyelembe venni. Az Európai Unió Bírósága mint az Unió legkreatívabb testülete, különböző jogelveket dolgozott ki, és ezek a jogelvek beépülnek a tagállamok jogába. Ezek a jogelvek ugyanolyan kötelezően betartandók, mint a tételesen leírt jogi szabályok. Az egyik ilyen
