Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Dr. Heintz Tamás (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Ha a kenyér árt neked” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz):
197 Azt gondolom, hogy ebben a törekvés ben, hogy civilebb legyen e tekintetben, hétköznapibb a külpolitika, hogy fejtsük le erről azt a fajta, kicsikét ezoterikus, misztikus képet (Babák Mihály: És hipotetikus!) , amely mindig körüllengte a külpolitikát, ebben Göncz Kinga miniszter asszony kivál ó szolgálatot tud tenni abban az Európában, amelyben a szociális, társadalmi, gazdasági modell közös megvalósítása a fő cél; mindeközben annak megértése, hogy a külpolitika elsősorban a magyar gazdasági, kulturális, tudományos érdekek érvényesítését jelent i. Balázs Péterrel osztozom ebben a kritikában, hogy a külpolitika az elmúlt években sokszor eltávolodott ettől az eredeti céljától. (12.10) Egyensúlyt teremteni a határon túli magyarsághoz fűződő politikai szándékunkban és a szomszédságpolitikában, nem ex portálni a belpolitikai feszültségeket, hanem megnyugvást és progressziót keresni, az autonómiatörekvéseket pedig illeszteni a határon túli, a szomszédos országok általános belpolitikai törekvéseihez - ezek a törekvéseink. Szeretném, ha támogatná őket. (Ta ps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Heintz Tamás (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - “Ha a kenyér árt neked” címmel ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Heintz Tamás, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségüg yi miniszternek: “Ha a kenyér árt neked” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. HEINTZ TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! 2006. május 20án rendezték meg az ország több mint húsz helyszínén az első lisztérzékeny világnapot. A Lisztérzékenyek Országos Egyesülete által szervezett rendezvényeken a társadalom és a politika figyelmét kívánták felhívni e gyógyítható, de állandó és egy életen át tartó, szigorú diétával kezelendő betegségre. Mivel a betegség előfordulása száz az egyhez, ezért Magyarországon százezer felderített vagy még nem diagnosztizált beteg sorsáról van szó. A lisztérzékenység gyógyításának lényege, hogy a beteg nem fogyaszthat egy glutén nevű fehérjét, nem ehet búzából, rozsból, árpából, zabból készült ételeket, illetve olyan készítményeket, amelyek a fenti növények alkotóelemeit tartalmazzák. A gluténmentes diéta rendkívül drága, hozzáférhetősége pedig korlátozott. Hazánkban a lisztérzékenyek 18 éves korukig emelt családi pótlék ot kapnak, ez azonban csak minimálisan csökkenti a gyermekeket nevelő családok anyagi terheit. Mint már említettem, egy életre szóló diétáról van szó, amely nem hagyható abba az egyetemi évek alatt sem, pedig ilyenkor a betegek gyakran otthonuktól távol ké nytelenek megoldani élelmezésüket. Ugyancsak probléma és komoly anyagi terhet jelent az idős lisztérzékenyek ellátása. Kimondandó, hogy a lisztérzékenység a társadalom valamennyi korosztályát érinti, késői felfedezése súlyos betegségekhez, daganatok kialak ulásához vezethet. A betegség szövődményeinek kezelési költségei, a kifizetett táppénz, a keresőképtelenség miatti csökkenő járulékfizetés mind arra figyelmeztetnek: többet kell szánni a betegség gyógyítására, a lisztérzékenyek diétájának támogatására.
