Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - NÉMETH ZSOLT jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
18 korrektek, 350 milliárd az 1700 milliárdos költésből már a száz nap programjának a 2002. évre eső változata volt. Valóban, tehát azzal, hogy 20012002ben elindul egy rendkívül intenzív, az állam forrásaiból finanszírozott program, részben szociális, részben modernizációs program, amelynek együttesen a költségei és a terhei mostanra azt a veszélyt teremtik meg, hogy egy ennél lényegesen nagyobb szabású, átfogó modernizációs programot nem tudunk kellő ütemben megvalósítani, ha lassabban térünk vissza az egyensúlyhoz. Azaz az a nagy d ilemma, hogy gyorsan visszatérni az egyensúlyhoz, nem kockáztatni az előttünk álló időszak nagy fejlesztési, beruházási programját, az Új Magyarország programot, vagy lassan visszatérni az egyensúlyhoz - hiszen lehet ezt is választani , de azzal azt kocká ztatjuk, hogy mindaz, ami évente ezermilliárdos beruházásbefektetést jelent, amely többszöröse annak, mint amit az elmúlt években meg tudtunk tenni, az akkor esetleg veszélybe kerül. Mire költöttük? Különösen az ellenzék teszi fel mindig nagyon szívesen ez t a kérdést: nade hol van a pénz, kérem szépen? Hol van az a 12 ezer milliárd forint? Hát, összesen négy tételben össze tudom önöknek újra és sokadszor foglalni... - hozzáteszem, ma már nem bízom abban, hogy ha akár tizenötödszörre is elmondom, akkor az el lenzék nem fogja tizenhatodszor is megkérdezni, hogy hol van a pénz, mert őszintén szólva ezek általában nem kérdések, csak kérdés formájába bújtatott állítások, tudniillik, hogy nincsen meg a pénz. A 12 ezer milliárd 71 százaléka, 8700 milliárd jóléti és szociális kiadásokra ment, ennek a legnagyobb része egyébként nyugdíj, oktatási kiadás és egészségügyi kiadás. 71 százalék! 14 százalék, 1700 milliárd forint gazdaság- és infrastruktúrafejlesztésben van. Összességében 11 százalékban finanszíroztuk az álla m különböző közrendvédelmi és egyéb igazságszolgáltatási és egyéb bővülő feladatait, és összesen 4 százalékot képvisel ebben a 12 ezer milliárdban az elmúlt négy évben megnövekedett adósságszolgálati teher. Összességében az adósságszolgálat terhe az összes jövedelmünkhöz képest csökkent. Mi fűti ezt a folyamatot? Miért történik meg, hogy minden negyedik évben, minden választási évben - a kormányprogram expozéjában mondtam - elindul a hiány növekedése, és miért van az, hogy tartósodik ez a hiány? Egyik oldal ról az a szociális kárpótlási igény, amely milliókban fogalmazódott meg nagyjából 20002001re. Emögött az van, hogy 20002001ben még mind a nyugdíjasoknak, mind pedig a munkajövedelemmel rendelkezőknek a rendelkezésükre álló jövedelme kisebb, mint a rend szerváltás előtt. A rendszerváltás első tíz éve úgy fejeződik be valamikor 20002001 környékén, hogy a nyugdíjasok reálnyugdíja, a munkajövedelemmel rendelkezők reáljövedelme kisebb, mint tizenegynéhány évvel ezelőtt. Ezért igen nagy nyomást érez önmagán mindegyik kormány, az Orbánkormány is, és éppen a választásokra készülő ellenzéki pártok is, hogy bővítsék az állam szociális szerepvállalását. Mondják azt, hogy kérem szépen, lehet itt majd nyugodtabb körülmények között is élni. Elindul a szociális progr amoknak egy bővülése. Valóságos igényt elégítenek ki ezzel a pártok, de az is kétségtelen, hogy létezik egyfajta egymásra licitálás, mert bal- és jobboldal Magyarországon az ezredfordulóra, úgy tűnik, hogy jobban fél egymástól, mint a költségvetési hiánytó l; ha úgy tetszik, a költségvetési deficitnél csak az a fajta demokratikus deficit a nagyobb, hogy bal- és jobboldal kölcsönösen önmagát azzal tüzeli, hogy ha a másik győz, akkor bizony itt Magyarországnak vége lesz. És ez a fajta érvelés bal- és jobboldal on folyamatosan fölpuhítja azt a korlátot, hogy meddig szabad elmenni ezen szociális programok megvalósításában. Harmadik kérdés: reforme vagy kiigazítás, amiről beszélünk, vagy - ahogyan mások mondják - megszorítás? Szeretnék visszatérni a legelső kérdés re adott válaszomra. Az egyensúly,
