Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 11 (14. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
1219 Azt gondolom, az egyik legfontosabb elem, hogy a képzettségi szint nőjön, és különösen fontos, hogy minél többen szakképzettséget szerezzenek, mégpedig versenyképes szakképzettséget. Ezért az egyik legfontosabb program, ami az elmúlt években indult Magyarországon, éppen a szakképzettség növelését célozza, hiszen az az új szakképzési rendszer, ami az elmúlt években kialakult, és amit folytatni szeretnénk, lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag minden 18 éven felüli fiatalnak legyen valamilyen szakképzettsége. Célszerű nyilván, ha minél többen érettségivel együtt szereznek szakképzettséget, de legalább szerezzenek szakképzettséget. Ha ezt elérjük, akkor csökkenni fog a munkanélküliség. Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a ko rmánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jauernik István frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Izgalommal telnek ezek a napok sok önkormányzatnál. Izgalommal, mert mint az elmúlt több mint tíz évben, így most is júliusban válik ismertté, hogy melyik önkormányzat milyen kiegészítő támogatásra jogosult. Az önkormányzati törvény 87. § (1) bekezdésének értelmében ugyanis önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az ál lami költségvetési törvényben dönt. Ez az a támogatási forma, amit önkormányzati körökben egyszerűen csak önhikiként emlegetnek. Az előző évek tapasztalatai alapján tudjuk, hogy az önkormányzatok több mint egyharmadának ez a kiegészítő támogatás az alapja, a feltétele, hogy önállóságuk és működőképességük biztosított legyen az év folyamán. Ez következménye a magyar önkormányzati rendszer sajátosságainak, a relatíve sok önkormányzatnak, a széles feladat- és hatáskörnek, valamint a helyi jövedelmek erős diffe renciálódásának. Szeretném most is hangsúlyozni, hogy támogatásról van szó és nem pályázati pénzről. Az önkormányzatoknak támogatási kérelmet és nem pályázatot kellett benyújtaniuk április végéig. A támogatás nem adható, hanem kötelező azt nyújtani, mint a hogy a törvény is mondja, az megilleti az önkormányzatot; vagyis független attól, hogy milyen az állami költségvetés helyzete, milyen a költségvetési hiány mértéke. A támogatás akkor is jár az önkormányzatnak, ha a költségvetési törvény 6. mellékletében fo glalt feltételeknek megfelel, független minden körülménytől. Ugyancsak a 6os melléklet szabja meg az egyes önkormányzatokat megillető támogatás meghatározásának a módját is. Vannak kizáró és vannak csökkentő feltételek is előírva a jogszabályban. Tudom, n em egyszerű ez a szabályozás, nem is kívánok ez alkalommal részletekre kitérni, de azt hangsúlyozni kell, ha valamely önkormányzatnak működési hiánya van - és sajnos tudjuk, hogy sok ilyen önkormányzat van ma Magyarországon , az még nem jelenti automatiku san a kiegészítő támogatásra való jogosultságot. (9.30) Csak akkor jár ez a támogatás, ha az önkormányzat hibáján kívül van a hiány oka. Sokszor elhangzik az is, hogy ezek az úgymond önhikis önkormányzatok csak a kötelező feladatokat láthatják el, é s semmilyen fejlesztést nem végezhetnek. Ez nem így van, képviselőtársaim! A szabályozás, amely az elmúlt évek alatt sokat változott, finomodott - azt is lehet mondani, hogy szigorodott , lehetővé teszi valamennyi önkormányzatnál a fejlesztéscélú források fejlesztésre való felhasználását, tehát nincsenek ezek az önkormányzatok arra kényszerítve, hogy a fejlesztési
