Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 11 (14. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1215 4,7 százalékos GDPhiányra volt beállítva a k öltségvetésben, és ma 9,7, de egyes elemzők már 11 vagy 12 százalékról is beszélnek. Nem a számokkal akarok dobálózni, hanem a valóságos folyamatokat megismerni. Azt gondolom, hogy a kapcsolati tőke működtetése az, amiben megfogható ennek a hiánynak az oka . Tudniillik más normális költségvetési menetekben tervezhető lenne, tervezhetők a nyugdíjak, tervezhetők a közalkalmazotti bérek, tehát a különleges kiadásokat kellene górcső alá venni. Föl kell tennem a Pénzügyminisztérium képviselőjének a kérdést, hogy hajlandóe válaszolnie arra, ismételten műfaji megkötöttség nélkül, hogy ebben a helyzetben 40 milliárd forintot miért engedtünk el Iraknak. Erre az emberek várják a választ, különben nem várható az emberektől, hogy áldozatot vállaljanak, ha csak a bevéte li oldalt kívánják növelni. A Kereszténydemokrata Néppártnak az az álláspontja, hogy a bevételi oldal növelésének jobb, kíméletesebb és társadalompolitikai szempontból elfogadhatóbb módszere, ha az adóalapot növeljük, nem az adókat változatlanul növeljük, és nem azoknak a terheit növeljük, akik eddig is a teherviselők voltak. De ennek, az egyensúly megteremtésének másik oldala pedig az volna, hogy a másik oldalon valódi kiadáscsökkentéseket hajtsanak végre, vegyék figyelembe végre az Állami Számvevőszék egy es területeken végzett vizsgálatának jelentéseit, és számoljanak be a parlamentben, hogy az Állami Számvevőszék jelentései egy asztalfiókba kerültek, vagy valóságos intézkedéseket hoztak. Rátérve röviden az úgynevezett közigazgatási reformra, szabad legyen idéznem a történelmi párhuzam okán a Szabad Nép 1956. június 29ei cikkét az államapparátus egyszerűsítéséről és területrendezéséről, ahol Apró Antal, a PB tagja nyilatkozik: “A kormány az utóbbi hetekben több határozatot hozott az államapparátus egyszerű sítésére alsóbb szervek, különösen a tanácsok hatáskörének növelésére. De a határozatok, intézkedések megvalósításának egyik előfeltétele, hogy a szükséghez mérten az eddigieknél nagyobb területű megyéket, járásokat hozzunk létre.” Tehát úgy tűnik, hogy ni ncs új a nap alatt, és úgy tűnik, hogy amikor önök egyetértést kértek tőlünk a közigazgatási reformhoz, a beterjesztéshez elfelejtették a hatásköri és feladatjegyzékeket is hozzárendelni. Tehát amikor csak intézményeket akarunk átalakítani (Az elnök a csen gő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) feladat- és hatáskör nélkül, abban az együttműködést az ellenzékkel nem várhatják. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : A napirend előtti felszólalásra Katona Tamás államtit kár úr kíván válaszolni. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Ön a hozzászólásában jó néhány olyan közigazgatási reformbeli kérdést is fölvetett, amel yekre nem tisztem válaszolni. Ilyen mélységű történeti fejtegetésbe, különösen ennyi tévedésnek a kiigazításába én most nem kezdek bele, mert az öt perc kevés. Van viszont jó néhány olyan dolog, amire, azt gondolom, szükséges és célszerű reflektálni, hisze n ön az ország gazdasági helyzetének jó néhány olyan elemét említette, amiről elég sokat beszéltünk már; lehet, hogy erre nem volt alkalma eddig odafigyelni. Először is az ország gazdasági helyzetéről: az ország helyzete kö zismert mindenki számára; egy dinamikusan növekvő gazdaság mellett az államháztartás helyzete mindenképpen kiigazításra szorul, mert az elmúlt néhány évben olyan mértékű életszínvonalnövekedés valósult meg, ami megterhelte az államháztartás forrásait.
