Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NAGY LÁSZLÓ (MSZP):
1060 Nagyon izgalmas kérdést vet fel az alkalmatlan emberek kirúgása. Itt azért szeretném pontosítani képviselőtársam állítását. A köztisztviselőkről szóló törvényt nem az Orbánkormány, hanem az Antallkormány nyújtotta be a parlamentnek, és az 1992. évi XXIII. törvényként vált ismertté. Kétségtelen tény, hogy ezt többen módosították aztán, tehát több kormány alatt módosították, de maga az alaptörvény ’92ben szület ett. Ennek a törvénynek valóban az volt a célja, hogy a közszolgáltatásban, a közszolgálatban dolgozóknak egyfajta védelmet biztosítson, elismerve azt a speciális státusukat, amelyet egyébként a munkaerőpiacon, illetve a közszolgáltatásban betöltenek. Óvná m a parlamentet és a kormányt attól, hogy ezen hozzávetőlegesen 800 ezer embert, aki közalkalmazottként vagy éppen köztisztviselőként dolgozik az ország javára, és szolgálja a közjót, teljes egészében elbizonytalanítsuk, és ilyen fűnyíróelv alapján elkezdj ük őket ritkítani. Hiszen ettől nem lesz, nem lehet olcsóbb a közigazgatás - józanul, racionálisan , hiszen a mindenkori államnak kitüntetett érdeke az, hogy jól megfizesse a közszolgálatban dolgozókat, mert csak ekkor lehet elvárni tőlük magas színvonalú szakmai munkát, azt, hogy a közjót valóban magas színvonalon szolgáltassa. Óvnám magunkat attól egyébként, hogy kontraszelekciós folyamatot indítsunk el a közszolgáltatásban, mert ennek végső soron maga az állam, és összességében maga a társadalom lesz a vesztese, és nem biztos, hogy az a néhány milliárd forint, amit ezzel talán rövid távon meg lehet takarítani, hosszú távon kamatozni fog adott esetben az ország javára. Tehát ennek megfelelően és ennek figyelembevételével a kormánynak azon szándéka, hogy a közpénzeket minél hatékonyabban használja fel (Az elnök csenget.) , logikailag támogatható, a hozzávezető utat a Magyar Demokrata Fórum frakciója kidolgozatlannak tartja, ennek megfelelően ezt a törvényt ebben a formájában nem fogja tudni támogatni. Köszön öm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Nagy László képviselő úrnak, MSZP. NAGY LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék reagálni egyrészt Vitányi István szavaira. Mindenesetre azért meglepő számomra , hogy a Fidesz ilyen vehemensen védelmezi a munkavállalókat. Legjobb emlékezetem szerint azért ’98 és 2002 között a gyakorlata semmiképpen sem ezt mutatta. (Közbeszólás a KDNP padsoraiból.) De nagyon örvendetes tény, hogy fejlődésen megy keresztül a Fides z, mert tényleg örömteli számomra, hogy a munkavállalókat védelmezi. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Arra a négy évre reagálj, amikor ti voltatok kormányon!) Képviselő úr, a szó nálam van, bocsánat! Tehát nagyon fontosnak tartom, hogy a képviselő úr meg említette, egyszer Szabó képviselő úr azt mondta, hogy teher. Olyan formában elképzelhető, hogy ahol a megfelelő, hatékony létszámon túl jelentős munkaerőfelesleg van, ott akár teher is lehet, hiszen azt mindannyian tudjuk, kimondva- kimondatlanul, a közi gazgatás néha csinál olyat, hogy saját magának oszt feladatot, és ez semmiképpen sem jó. Nyilván ez egy önvédő mechanizmus is. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Szeretném felhívni azért a figyelmet arra is, Hock Zoltán képviselő úr mondta, hogy létszámle építés és hatékonyságnövelés egyszerre nem megy. Azért szeretném felhívni a figyelmet az elektronikus ügyintézésre, ez a hatékonyságot jelentősen növelheti, és a kormány szándéka az, hogy az elektronikus ügyintézésen keresztül az állampolgárok számára sokk al hatékonyabb közszolgáltatást teremtsen. Ehhez nyilvánvalóan kevesebb munkavállaló is szükséges, és ez bizonyos szempontból minőségi javulást is eredményezhet.
