Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1041 vonatkozásban mozogni tud; másodsorban azért, mert a biz ottsági előadók arról tájékoztattak, hogy minden bizottságban egyhangúlag támogatták az általános vitára való alkalmasságát a törvényjavaslatnak; harmadsorban meg azért, mert az MSZPs vezérszónok képviselőtársam a szövetkezeti törvény történeti áttekintés ét és azon túlmenően a jogszabály tartalmát is részletesen ismertette. Ezért úgy gondolom, hogy ismétlésekbe felesleges bocsátkozni ebben a késői órában. Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat célja - mint az már többször elhangzott , hogy uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek eleget téve beemeljük a magyar jogba az európai szövetkezetekről szóló tanácsi rendelet és irányelv rendelkezéseit. A közös uniós piac életre hívta a nemzetek feletti szupranacionális társasági formákat. Az előző parlamenti ciklusban - mint az már elhangzott - tárgyaltuk az európai részvénytársaságokról szóló törvényt, amely jellemzően a különböző tagországok részvénytársaságainak tőkeegyesítését segíti. A most tárgyalt társasági forma, amely az “európai szöv etkezet” nevet viseli, a tagok közötti kevésbé szoros együttműködésre ad a jövőben lehetőséget. Az európai szövetkezet egy olyan gazdasági társaság lesz, amelynek tagjai önállóságukat megőrizve belső megállapodások révén törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áru szállítására vagy szolgáltatás elvégzésére irányulnak. Azt, hogy az alapításban hány tag vehet részt, már szintén elmondta a képviselőtársam, illetőleg hogy a jegyzett tőke minimálisan 30 ezer euróban került megállapításra. Kedves Képviselőtársaim! Nekünk mint országgyűlési képviselőknek nem lehet más a célunk, mint hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a magyar polgárok és gazdasági társaságok számára világos, egyértelmű, követhe tő rendelkezéseket tartalmaznak. Próbáltam ilyen szemmel végigolvasni a kormány törvénytervezetét, és bevallom, első olvasatra nem értettem meg pontosan, hogy mi is az európai szövetkezet lényege. Ezt követően hozzáolvastam az Európai Unió Tanácsának rende letét, megnéztem az irányelvét, és akkor kezdtek világossá válni a részletszabályok. Elnézést, hogy ilyen szélsőségesen fogalmazom meg a kritikámat, de valóban úgy látom, hogy az előttünk levő előterjesztés önmagában, tehát egyedül, magát a jogszabályt néz ve használhatatlan. Ebből a jogszabályból magyar állampolgár nem fogja tudni kibogozni az európai szövetkezet részletszabályait, ugyanis egészen egyszerűen ezek ebben a törvénytervezetben nincsenek benne. Nem is olyan régen fogadtuk el a szövetkezetekről s zóló törvényjavaslatot, amely azóta már hatályba is lépett. Kérdés és az MSZPs képviselőtársam is említette, hogy miért nem lehetett beépíteni a szövetkezetekről szóló jogszabályba az európai szövetkezetekre vonatkozó új rendelkezéseket is. Petrétei minis zter úr miniszterjelölti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a jogrendszer egyszerűsítésére fog törekedni, különös tekintettel a gazdasági jog területére. Majd alig telik el egy hónap, és itt fekszik előttünk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előterj esztése az európai szövetkezetekről, amely hétnyolc másik jogszabály beható ismerete nélkül gyakorlatilag alkalmazhatatlan a jogalkalmazók számára. Gyakorlati problémát fog jelenteni, hogy a javaslat visszautal az uniós rendeletre, amely bizonyos szabályo zási tárgykörökben visszautal a tagállam szövetkezeti törvényeire, illetőleg a gazdasági társaságokról szóló törvényre, továbbá a javaslat és a rendelet alapján alkalmazni kell még a cégtörvényt és a munka törvénykönyvét is. Az egységes szabályozás hiánya jogalkalmazási bizonytalanságokhoz vezethet a jövőben, sajnos azonban a jogtechnikai hibákat és hiányosságokat módosító javaslatokkal nem tudjuk kiküszöbölni. Ezért arra kérjük az előterjesztőt, hogy az alkalmazhatóság szempontjait szem előtt
