Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1025 Tehát ezért mondtam azt, hogy önök most már nem elégsz enek meg azzal, hogy a tagiskolákat vagy a ma még önálló kistelepülési iskolákat pénzügyileg fojtogatják, évről évre elvonnak forrásokat, hanem megteremtik azt a jogszabályi környezetet, hogy ezt a tragikus folyamatot - tragikusnak mondtam, amikor azt mond tam, hogy milyen óvoda- és iskolafogyás figyelhető meg az önök kormányzása idején - fel tudják gyorsítani. Ez a gondolkodás van az alkotmánymódosítási szándék mögött, és ez a gondolkodás van az önkormányzati törvény módosításának szándéka mögött. Ezt nem l ehet elleplezni szép jelszavakkal, partneriskolai programokkal. Mi, akik kicsi településeken élünk, másként éljük meg ezt a világot, másként gondolkodunk, és átlátunk ezen a szitán. Szabó képviselőtársam utolsó kétpercesére is hadd reagáljak: ő felállít ma gának egy tézist, és utána elkezdi ezt igazolni, mert azt mondja, azt nem lehet vitatni, hogy a kistelepülés eleve esélyegyenlőséget jelent az oktatásban. Tisztelt Képviselő Úr! Menjen be az Oktatási Minisztériumba, és vegye elő azt a felmérést, ami ott fe llelhető, amire én itt most hivatkozhatnék. Az a felmérés, amikor az igazán kicsiket, az alsó tagozatosokat méri - tehát, mondjuk, a tízéveseknél történik egy mérés , akkor éppen azt igazolja, hogy ezek a tízéves korban történt mérések a magyar oktatást v ersenyképesnek minősítik - harmadik, ötödik helyen , és azt is mondja, hogy olyan tekintetben nincsen különbség gyerek és gyerek között, hogy nagy iskolába vagy kis iskolába jár. Ha különbséget keresek, ha különbséget akarok találni, azt nem a lakóhely na gysága adja meg. Itt van, az önök Oktatási Minisztériumának eredményei alapján mondom azt, amit mondok, sokkal inkább a szülői háttér, a szülők iskolázottsága azok a kérdések, amelyek differenciálják a tanulók teljesítményét. Tehát ne mondják ki állandóan azt - az ember nehezen tűri ezeket a mondatokat , hogy a kicsi az szörnyű, azt meg kell szüntetni, és ne csak a jelszavak szintjén értsünk egyet azzal, hogy megtartsuk a kistelepülések óvodáit, iskoláit, hanem olyan feltételeket teremtsünk, hogy ezek megm aradhassanak. Ez a beterjesztett törvény nem ezt szolgálja; a jelszavak ezt szolgálják, a valóság az ellenkezőjét szolgálja ennek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ékes Józsefé a szó két percben. ÉKES JÓ ZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr, és talán tényleg utoljára. Szabó Zoltán mondta, hogy a kistelepülési iskolák hátrányban vannak. Nagyon örülök annak, hogy most már az önök részéről is megfogalmazódik az, hogy a kistelepülési óvodákat és az alsó ta gozatot legalább ott kell hagyni helyben, ahol vagyon. Itt talán Kormos Dénes hozzászólásával szeretném azt visszaigazolni, vagy ellentétet állítani a Szabó Zoltán képviselőtársam által mondottakkal, hogy ön azt mondta, a tanulóból a benne rejlő képességet ki kell hozni. Általában a vidéki kisiskolákban nagyrészt azért a tanító nagyon jól tudja, milyen szociális háttere van annak a gyereknek, milyen családból érkezett, adott esetben a családon belül milyen eredmények, mutatók voltak, és adott esetben mire k épes az a gyerek, tehát többet tud vele foglalkozni egy kistelepülési iskolában. Nem véletlen, ha megnézzük a nagyjainkat, azért általában kis falusi iskolákban nevelkedtek, nőttek fel, kaptak hitet, töltést, és azzá váltak, akikre ma büszkék vagyunk. Nagy on örülök annak, hisz az elmúlt évben számtalanszor visítottunk, kiabáltunk itt a parlamentben, amikor a
