Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ):
96 Miért akarunk reformot csinálni? Nem ideológiai hitvitában aratott győzelem, netán politikai erő érvényesítése vagy felmutatása a célunk. Egészségügyi reformra ma egészségben maradásért, a betegek érdekében van szükség. Azért van szükség radikális változásra, mert az évtizedek óta alig változó egészségügyi rendszer így működésképtelen, és így nem is finanszírozható. Milyen változást akarunk? A változás első feltéte le, hogy le kell számolnunk évtizedek hamis illúzióival. A mai egészségügy nem ingyenes, nem hatékony és nem egyenlő mindenki számára. Nem ingyenes, mert a biztosítottak, a betegek fizetik néha többször is az árát. Nem hatékony, mert sem verseny, sem a nyi lvánosság ereje nem kényszeríti, hogy hatékony legyen. Nem egyenlő, mert aki pénzzel vagy kapcsolatokkal bír, áron alul kaphat több és jobb egészségügyi ellátást, amit persze mások fizetnek ki helyette is. Nem egyenlő, mert az ellátórendszer egyenlőtlenség ei tovább rontják a kevésbé iskolázott, a vidéken élő vagy roma honfitársunk amúgy is rosszabb esélyeit. Milyen egészségügyet akarunk? Nincs ma Magyarországon politikai erő, amely kétségbe vonná a hagyományos európai egészségügyi elvet, a szolidaritáson al apuló kötelező biztosítást. A kötelezettek jövedelmük arányában járuljanak hozzá a gyógyítás közös pénzalapjához, és a gyógyítás ne a fizetőképességtől függjön, de a járulékkerülők ellátásának többletterhét ne a tisztességesen fizetők, a tisztességesen adó zó mai munkavállalók viseljék. A potyautasok viseljék csalásuk kockázatát az egészségügyben is. (14.30) Az egészségügyi intézmények olyan rendszerét alakítjuk ki, amely nemcsak hozzáférést garantál, de mérhető jellemzők alapján biztonságos gyógyítást képes nyújtani, legyen az közösségi vagy magántulajdonú és működtetésű intézet. Olyan rendszert alakítunk ki, ahol a betegekért folyik a verseny, ahol csak az számít, hol gyógyul jobban, hol elégedett a beteg. A program megvalósulása olyan intézményeket hoz lét re, amelyek a biztosítottak pénzét felelősen, hatékonyan használják, hogy hatékonyan és biztonságosan gyógyíthassanak. Ehhez erős és pontos állami szabályozás, a betegek fogyasztóvédelmét ellátó, annak sérelme esetén szankcionálni is hatékonyan képes felüg yelet megteremtése szükséges. A kormányprogram szerinti államreform eredménye hatékony szolgáltató, üvegfalú minisztérium és intézményrendszer lehet, amely a nyilvánosság szabályozott és állandó kontrollja alatt működik. Az egészségügy, a gyógyítók és az e gészségipar szereplőivel nem időnként megállapodni kívánunk, hanem közösen olyan rendszert kialakítani, amelyben mindenki ismeri és teszi is a dolgát. Folytatjuk a népegészségügyi programot, de aki sok fronton küzd és gyenge fegyverekkel, hős lehet ugyan, de a háborút elveszíti. A forrásokat a minden családot érintő legsúlyosabb betegségek, a rosszindulatú daganatok és a szívbetegségek hatékonyabb megelőzésére és gyógyítására, e betegek, ha gyógyultak, rehabilitációjára koncentráljuk. Programunk kiemelt ele me közös kincsünk és közös jövőnk, a gyermekek egészsége és a gyermekszegénység csökkenése. Nincs reform az orvosok többségének támogatása, együttműködése nélkül. Legyen szakmailag ellenőrzöttebb, de egzisztenciálisan szabadabb az orvosi, nemkülönben a gyó gyszerészi és a nővéri pálya, és azonos érdekű csoportjaik szabadon, erős, önként vállalt fegyelmen alapuló, felelős szakmai érdekképviseleteket alkothassanak. Ez a reform a betegek érdeke mellett a fiatal orvosok reformja lesz, a másodorvosok forradalma, hogy európaiként tanulni mehessenek, világot látni, és majd tanultan térjenek haza Magyarországra, mert érdemes lesz hazatérni, és végre ne kényszerüljön generációnk sorsára, akik hálapénzből élnek, és minimálnyugdíjból halnak. A rendszerváltás óta eltelt idő kormányainak egészségügyi reform melletti elkötelezettségét nincs okom kétségbe vonni. Biztos vagyok abban, hogy a szükségét valamennyien tudták, de vagy a cselekvőképes szándék, vagy a program, időnként mindkettő hiányzott. Most van megvalósítható pro gram, politikai bátorság, és holnaptól működőképes, cselekvőképes kormány. Ezért kérem, fogadják el a programot, támogassák a programot, hogy a magyar ne betegtársa, hanem hosszú életben sorstársa legyen Európa polgárainak. Köszönöm szépen. (Taps a kormány párti oldalon.)