Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. május 30 (2. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök-jelölt:
8 Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem valamennyi képviselőtársamat, foglalja el a helyét. Folytatjuk munkánkat, az alkotmányügyi bizottság ugyanis befejezte az ülését. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Most a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. t örvény módosításáról szóló T/60. számú, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló T/62. számú, továbbá a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló T/61. számú törvényjavaslatok v itájára és a határozathozatalra kerül sor. A Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor képviselők által önálló indítványként benyújtott új változatban kézreadott változatot a képviselőtársaim megkapták. Először az együttes előterjesztői expozéra ker ül sor 45 perces időkeretben, majd a három törvényjavaslat további tárgyalása különkülön folytatódik bizottsági vélemény ismertetésével, a vezérszónoki és a képviselői felszólalásokkal és a határozathozatalokkal. Elsőként megadom a szót Gyurcsány Ferenc m iniszterelnökjelölt úrnak, 45 perces időkeretben. Öné a szó, miniszterelnökjelölt úr. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnökjelölt : Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Mélyen tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A mai napon benyújtjuk a mélyen tisztelt Országgyű lésnek a leendő kormány "Új Magyarország - szabadság és szolidaritás" címet viselő kormányprogramját. A kormányprogram és a leendő kormány nem kisebb és nem bonyolultabb célt tűz ki maga elé, mint hogy teremtsünk egy jobb, egy élhetőbb, egy igazságosabb Ma gyarországot. Azt mondják, vannak olyan országok, ahol úgy építenek parkokat, hogy megvárják, hogy az emberek milyen utakon indulnak el, majd az így kitaposott utakra tervezik meg a véglegessé váló közlekedési irányokat. Ezt egy parknál meg lehet így tenni . Nyilvánvalóan nem tehették ezt meg a rendszerváltó nagy ősök, nem tehették meg a rendszerváltás atyjai. El kellett indulni a demokratikus harmadik Magyar Köztársaság időnként rendkívül göröngyös útján. Mindaz, amit lé trehoztak a rendszerváltók - a demokratikus parlamentarizmust, a szociális piacgazdaságot, mindazt, ami később létrejött, együttműködés Európával, együttműködés az euroatlanti biztonsági rendszerrel , ez a három pillér időtállónak bizonyult. Erre épül Mag yarország. Változtatni ezen, azt hiszem, nincsen sem szükség, sem - őszintén szólva - lehetőség. Ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy miközben a rendszerváltás tele volt ígéretekkel, ezeknek az ígéreteknek egy részét - legalábbis a hétköznapi viszonyo kban - nem tudta teljesíteni, vagy csak maradékosan teljesítette. Sokarcú lett Magyarország, benne elégedettség és elégedetlenség. Sokszor öröm, és nemegyszer lemondás és csalódás. Az az ambíciónk, hogy 16 év mérlegét megvonva tegyük fel azt a kérdést, hog y min kell változtatni az utolsó 16 évben kialakult közös viszonyainkban, hogyan kell átalakítani az állam működését, hogyan kell nehezékből életünket segítő eszközzé tenni az államot; mert bizony mi más dolga lenne az államnak, ha nem az, hogy óvja és seg ítse polgárait, segítse abban a küzdelemben, amely rájuk vár, mi más dolga lenne, ha nem az, hogy könnyebbé tegye az életünket. Ma nagyon sokan úgy gondolják, hogy lehet, hogy ez a cél, de nem ez a végeredmény. Ha pedig így van, akkor ezen változtatni kell ene. Ez az egyik legnagyobb kihívás, nagy kihívás sok mindenért. Azért részben, mert egy bonyolult, nagy, sokunkat érintő kompromisszum eredménye mindaz, ami 1989ben, '90ben, majd a rendszerváltás első éveiben létrejött. Felnyitni ezeket a kérdéseket, bi zony ez nem könnyű, sokak érdekét sértheti - ha mást nem, a megszokást sérti. De tudják, én azt látom,
