Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. május 30 (2. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOROSS PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
21 államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat szóhasználatával is ez szögesen szemben áll. Az igazán súlyos problémánk azonban a közigazgatási államtitkári tisztség megszüntetésével kapcsolat ban áll fenn, amely ebben az alkotmánymódosításban implicite benne van. Rögtön hozzáteszem, azt mi is örömmel fogadtuk, hogy a tegnapi napon abban sikerült megállapodásra jutni, hogy ez a rosszízű és rosszemlékű miniszterhelyettesi elnevezés kimarad az alk otmányból. Azonban az alapprobléma mégsem oldódik meg, mert nevezhetjük akárminek a volt közigazgatási államtitkárt, ez a javaslat és ez a megoldás szakít egy hagyományosan magyar, jogállami, az európai kontinensen is általánosan elterjedt olyan megoldássa l, amivel mellesleg 16 éve minden politikai erő egyetértett. Nevezetesen: a köztisztviselői kar, a minisztériumok köztisztviselői karának és a politikának a szétválasztásával. Fodor képviselő úr, amit elmond, célkitűzésként helyes, csak ebben az alkotmánym ódosításban pont az ellenkezője foglaltatik benne. Itt most arról van szó, hogy a közigazgatási államtitkári poszt megszüntetésével gyakorlatilag a miniszter helyettesítését ellátó új államtitkár politikai szereplővé válik, és gyakorlatilag a köztisztvisel ői kar fölött a politika korlátlan hatalmat nyer, korlátlan uralmat nyer, és az a hagyományos megoldás, ami a közigazgatási államtitkárnak, a minisztérium szakmai vezetésének a szerepét adta, ezt a hagyományos megoldást ez a törvényjavaslat kidobja az abla kon. Ez, sajnos ki kell mondanunk, azt jelenti, hogy a javaslat gyakorlatilag politikai eszközzé, a politikának teljesen kiszolgáltatott eszközzé fogja tenni a köztisztviselői kart. (15.00) Tisztelt Országgyűlés! Szeretnénk remélni, hogy a javaslat mögött csak a közjogi ismeretek, a közjogi műveltség hiánya húzódik meg, félek azonban, hogy a köztisztviselői kar politikai alávetését célzó javaslat nem nélkülözi a tudatosságot. Mindenesetre bármi is legyen a javaslat hátterében, abban nem tudunk mást látni, m int a visszarendeződés egy közjogi elemét, amely a rossz emlékű, pártvezérelt, totalitárius rendszerekre jellemző közigazgatás irányába vezet. Elfogadhatatlan továbbá az alkotmánymódosításban az a rendelkezés, amely a köztársasági elnök hatáskörét szűkíti, és gyakorlatilag az államtitkár kinevezését most már egyszerű törvény keretébe utalja, és egyszerű törvény keretében biztosítja az államfőnek, ugyanis ebben a kérdésben az egyszerű kormánytöbbség döntésével bármikor változást lehet előidézni, ami nyilván ennek a közjogi megoldásnak a kétharmados többséggel eddig biztosított garanciáját megszünteti. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előadottak folytá n, mint arra utaltam, olyan elemek vannak ebben az alkotmánymódosításban, amelyeket a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának nem áll módjában támogatni. A politikai megállapodás értelmében módosító javaslat benyújtására nem kerülhet sor, ezt tiszteletben tartjuk, viszont kénytelenek leszünk (Az elnök ismét csenget.) az adott helyzetben az alkotmánymódosítás ellen szavazni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A Magyar Demokrata Fórum képvise lőcsoportja vezérszónokának, Boross Péter képviselő úrnak adom meg a szót. Öné a szó. DR. BOROSS PÉTER , az MDF képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjenek meg annyi szubjektív megjegyzést, hogy nagy élmény közel egy évtized után vi sszakerülni e nemes falak közé és konstatálni azt (Taps a kormánypártok, szórványos taps az MDF soraiban.) - félre fogják érteni (Derültség. - Font Sándor: Titeket erősít!) , hogy alapjában véve nem sok minden változott. Most a változatlansághoz fűződő él ménnyel és örömmel szeretnék hozzászólni a magam részéről ahhoz, amit címül kaptunk, és elsősorban magához az alkotmánytervezethez.
