Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
158 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett, és most megadom a szót Horváth Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : E lnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram vitájával foglalkozunk, és a miniszterelnök úr megnyitója sokat ígért. Azután az első - mondhatnám - paragrafus után, százszónyi buzdító után tovább buzdította az Országgyűlést, és az 50 perce majdnem végesvégig buzdítással telt el. Ha én lettem volna a helyében vagy talán sokan közülünk, akkor elkezdtük volna talán ilyen buzdító bekezdéssel, talán be is fejeztük volna azzal, de az 23 perc az elején, 23 perc a végén, és közben a 4045 perc azzal foglalkozo tt volna, hogy hogyan jutunk el oda. Azt mi hallottuk a miniszterelnök úrtól, hogy az ország jól jár, jól áll és jófelé halad, de ugyanakkor nem került sor azoknak a jelenségeknek a megmutatására, ahol bizony zötyög a szekér, ahol bizony nem jól áll. Hallo ttuk a nap folyamán, képviselőtársaim a kormányoldalon és az ellenzéki oldalon többször, több jelenségre rámutattak, ez helyén is van. Azonban a kormányprogram vitája végül is nem azzal az érzéssel tölti el a hallgatót, magunkat, a törvényhozókat és azokat , akik figyelnek bennünket, hogy néhány alapvető kérdést alaposan megvizsgáltunk és értjük, ebből kifolyólag a kormányzás jobb lesz, mint ahogy ez reggel látszott. Gondolok egy példára, engedtessék meg, hogy megosszam a tisztelt Országgyűléssel: az a gondo lat, hogy Magyarország az élen jár egybenmásban, ugyanakkor nagyon le van maradva egybenmásban. Az élen jár talán a kémiai iparban, a gépiparban, az elektronikában, de hogy mennyire le vagyunk maradva mindennel, ami az agráriummal függ össze, arról valah ogyan csak úgy általánosságban esik szó, és képviselőtársaim néhányan nagyon specifikus dolgot nagyon jól megmutattak, ahogy hallottuk háromnégyöt agráriummal foglalkozó felszólalásból. Azonban nem jutottunk el odáig, hogy ez a szegmense az országnak, a magyar gazdaságnak, a magyar társadalomnak vagy országnak, amire azt a szót használom, hogy agrárium, milyen rosszul is áll. Nagyon rosszul áll! Azok a dicséretek, amiket hallottunk Herbály képviselő úrtól és Gőgös képviselő úrtól, ahhoz hozzá vagyok szokv a évek óta, de az nem a teljes kép. És nem jutottunk el odáig, hogy azok hiányait, torzulásait vizsgálgattuk volna. Miről is van szó? Az agráriumban nemcsak arról van szó, hogy mekkora az üzemegység, mennyit termel, és el lehete adni vagy nem, vagy mit mo nd az EU, hogy mit nem szabad termelni, és mennyi szőlőt és mennyi gyümölcsfát kell kivágni - kivágni! - és más ilyen aberrációk , hanem arról is szó van, tisztelt Országgyűlés, hogy az agrárium kérdése elsőrendű demográfiai kérdés, hány ember él meg ebbe n az országban. A miniszterelnök úr nem hívott fel bennünket, vagy nem mondta, hogy majd ösztönzi, inspirálja a tudományos intézeteit az országnak ennek a kérdésnek a megvizsgálására. Nevezetesen: egyegy hektár területen hány ember él meg annak függvényéb en, hogy mekkora az üzemegység és mi termelődik abban. Ez egy olyan kitűnő tudományos kérdés, és olyan kitűnő agrártudósaink és intézeteink vannak, de ez a feladat látványosan nem adatik meg. A látványos szót persze idézőjelbe teszem, mert esztendők óta va gyunk, akik ezt sürgettük, hogy ezt meg kéne vizsgálni, de nem történik. Pedig egyszerű, hipotetikus formában megfogalmazva is láthatjuk azt, hogy ha az az egy hektár föld része egy 102030 hektárnyi gyömölcs, zöldsé g- vagy valami hasonlót termelő üzemnek, akkor a hektáranként megtermelt érték nagyobb lesz, mintha ugyanaz a hektár föld 200 vagy 2000 hektárnyi üzemegység része. Ha pedig többet termel, több értéket, akkor nyilván több ember megél, és íme, kezdjük megvál aszolni a demográfiai kérdést. De ugyanakkor a munkanélküliség az ország azon részein, ahol tízezrével hektárnyi föld ugaron van vagy termel gazt, parlagfüvet, aminek a kezelése gond, ugyanott, ahol ezer meg tízezer hektár föld nincs megmunkálva, a munkané lküliség 152535 százalék; gondolok a Nyírségre és az északkeleti részekre, de előfordul Somogyban is. Hogy van ez, hogy a legtermészetesebb régi
