Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - KOZMA JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Mandur László):
149 KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti politizálás lényegét fejezi ki a kormányprogram, amikor a magyar érdekek képviseletét tűzi ki célul, mégpe dig a külpolitikában. Bár, hogy pontosabb legyek, a nemzeti érdek képviselete nem célja, hanem a kormány által vállalt mércéje a külügyi tevékenységnek is. Aki tudja és érti, hogy mekkorát változtak a magyar fejlődés belső és külső feltételei, az elvárja, hogy a külügyi kapcsolatok fejlesztésében is megfelelően válasszunk új eszközöket. (18.40) Ez az első olyan ciklus, amelyet úgy kezdünk, hogy az EUtagság már nem cél, hanem eszköz az országépítés támogatásához. Az európai uniós csatlakozás továbbra is köz ponti kérdés, ám most már Románia és Bulgária csatlakozásának támogatásáról van szó. Arról van szó, hogy az uniós tag Magyarország hogyan támogatja mások csatlakozási ügyeit. Az van napirenden, hogy a nemzeti érdek a romániai magyarok uniós polgárságának k érdése, és ahogyan nemzetpolitikai érdek a NyugatBalkán euroatlanti integrációja is. Jövőnk biztonságának is kérdése déli határaink mentén a stabilitás erőinek támogatása. A külpolitikának új és hatékony eszköze, ha átadjuk nagyon is konkrét fölkészülési és csatlakozási tapasztalatainkat az új, szuverenitással rendelkező államok számára, vagy éppen a konfliktusforrás Koszovó esetében. Koszovó példája egyébként azt is mutatja, hogy a világ globális problémái legközelebbi környezetünkben is feszültséget ger jeszthetnek. A gazdasági fejlettségbeli különbségek, az elmaradottság, a szegénység békétlenségben, etnikai összeütközésekben nyilvánulhat meg. Nekünk pedig lehetőségünk és felelősségünk, hogy aktív szerepet vállaljunk a konfliktusok megelőzésében és kezel ésében. Ezért az EU közös kül- és biztonságpolitikájának formálásában kezdeményező szerepvállalásunk természetes. EUtagként szövetségeseket találtunk már eddig is nemzeti érdekeink érvényesítéséhez, az uniós forrásokért folytatott sikeres harcban. A kormá nyprogram pedig joggal számol azzal, hogy a további sikeres fellépésünkhöz szükséges kellő támogatás alapja külpolitikánk következetessége és az, hogy hazánk megbízható szövetséges. Ez az alapja a transzatlanti szervezetekben végzett megbecsült tevékenység ünknek, és ezen az alapon kiválóak újra kapcsolataink az Amerikai Egyesült Államokkal. Érdekünk szerint való, hogy Oroszországgal és az orosz térséggel a piacot, energiaforrást egyaránt biztonságossá tevő kapcsolatokat fejlesszünk ebben a ciklusban. A prog ramban fölvázolt külpolitika nagy sikere lesz, ha a hazai fejlesztéshez forrásokat hozó orosz és ukrán kapcsolat kölcsönös előnyök alapján fejlődhet. Jogos tehát az a következtetés, hogy e reális program alapján a magyar külpolitika a külvilág felé a stabi litás tényezője lesz, s eközben egy magabiztos, jövőjében bízó, reformorientált ország építéséhez segít a diplomácia eszközeivel a feltételeken javítani. A nyitottság a külpolitikában ugyanakkor jelenti azt is, hogy az elérhető forrásoknak a fejlesztést sz olgáló fölhasználásakor képesek vagyunk túltekinteni az ország határain. A legtisztességesebb nemzetpolitika fogalmazódik meg a programban. Az uniós pénzeket regionális fejlesztésekhez, kiegyenlítéshez használjuk fel határokon átnyúlva. A szomszédos ország okban a magyarlakta régiókat vonhatjuk be a fejlesztésbe, beleértve ebbe a jövő lényegét és zálogát jelentő valódi modernizációt. A nemzet ilyen alapon, európai keretekben egyesítése hazai és uniós eszközök fölhasználásával tisztességes és sikeresnek ígérk ező politika. Jó okunk van tehát arra, hogy támogassuk a kormány programjának megvalósítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Herbály Imre, a Magyar Szo cialista Párt képviselője. Öné a szó, képviselő úr.
