Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
114 Ez egy szabályalapú költségvetési modellt feltételez, egy új államháztartási, államszámviteli kerettel és az alkotmány hiányzó költségvetési fejezetének megalkotásával. Ugyanakkor az egyensúly megteremtésének valódi eszköze a költségek , a kiadások csökkentése, a párhuzamos struktúrák és kapacitások megszüntetése, az átláthatatlan háttérintézményhálózatnak a piacra engedése (Sic!), szigorú költségvetési fegyelem és gazdálkodás, a reformok, a nagy elosztórendszerek reformjainak folytatás a, az átalakítás megkezdése az egészségügyben. Úgy gondolom, jelen pillanatban megvan ehhez az a szükséges reformhangulat, van társadalmi igény a megújulás segítésére. Rövid távon azonban ez nem biztosítja a teljes forrásszükségletet a mindenkori kormányza t számára, szükséges a bevételeket megőrizni, bizonyos mértékben érdemben növelni. Ezért van az, hogy a kormányprogram elhalasztani, a ciklus végére időzíteni javasolja a törvénybe foglalt adó- és járulékcsökkentési program legtöbb elemét, jó részét. Mi en nek az ellentételezése? Mi az egyensúly? Mi van a mérleg másik serpenyőjében? Az Unióból ugyanezen időszak alatt rendkívül sok fejlesztési forrás, forrásbőség ér el bennünket. Most jött el igazából Széchenyi kora, és úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk vállalni az ezzel járó felelősséget, tudjuk vállalni az ezzel járó átmeneti terheket, tudjuk vállalni az ezzel járó munkát, és reméljük, senki sem fogja elvitatni majd az eredményét sem tőlünk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak, KDNP; őt követi Eörsi Mátyás képviselő úr, az SZDSZ részéről. SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A szocialisták, szabad demokratá k hirdetik és mondják: igazságos családpolitikát, igazságot a nyugdíjasoknak és megbecsülést a fogyatékos embereknek. Mi a valóság ezzel szemben? A családtámogatási részben, ami elég rövidre sikeredett ugyan, de van, való igaz, egy konkrétum. Ez az egy kon krétum a következő: a rászoruló gyerekeknek általános iskolákban 5. és 8. osztály között ingyenessé teszik az étkezést. Nagyon örülünk, nagyon köszönjük, várjuk is. Az a kár, hogy ezt megtehették volna már korábban is. Sokkal többet nem tudunk mondani csal ádtámogatásra és a családok segítésére, amit önök ígértek, hisz azt ígérik, hogy kis- és hátrányos helyzetű településeken a családi napköziket, illetve az integrált bölcsődei, óvodai ellátást növelik majd. De akkor miért hagyták, hogy az elmúlt négy évben lecsökkenjen ezeknek a száma, miért hagyták, hogy több százat be kelljen zárni, ezzel a kistelepüléseket tönkretenni, és az ott élőket hátrányos helyzetbe hozni? Újabb fejezet a családtámogatáson belül, megdöbbentő az üzenete: az energiafogyasztás új szoci ális rendszerét kialakítják. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez az önök olvasatában annyit jelent, ma a miniszterelnök úr a bevezetőjében el is mondta, hogy több mint 100 milliárd forintot fognak elvonni ebből a támogatási rendszerből. 100 milliárd forint közé posztálybeli családokat fog lecsúsztatni az alsó osztályokba, akik majd szintén később rászorulnak mindenféle szociális támogatásra. Önök ezt teszik meg, és semmi jót nem adnak az embereknek. A nyugdíjrendszerek átalakítását ígérik, közgazdászaik, volt pén zügyminisztereik itt ültek néhány évvel ezelőtt a parlament sorai között a bársonyszékekben, különböző javaslatokat tesznek, hogy kell átalakítani a nyugdíjrendszert. De a nyugdíjrendszer átalakításában nincs meg az, hogy hogy fogunk fölzárkózni az elkövet kezendő négy évben az európai átlag közelébe, nem fölé, nem a magasságokba, hanem legalább a közelébe. Utolsó előttiek vagyunk az európai államok közül a nyugdíjasok között, a legrosszabb a helyzetünk szinte, ehhez képest önök semmit nem ígérnek nekik. Ell enben árulkodó a Megbecsülés az idős embereknek című fejezet egyik része. Idézem ezt, mert tanulságos: “A nyugdíjrendszer fenntartható finanszírozása, de a minél hosszabb aktív élet érdekében is ösztönözzük a munkában töltött idő meghosszabbítását.” Tiszte lt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt szocialista és szabad demokrata Képviselő Urak, Hölgyek! Ez nem más, mint a nyugdíjkorhatár
