Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DEMSZKY GÁBOR (SZDSZ):
108 Tisztelt Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Képviselőtársaim! Figyeljenek rám! (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Na!) Dicsérni jöttem a kormányprogramot a magyar liberális párt képviselőjeként és Budapest főpolgármestereként a budapestiek nevében. 1990 óta immár öt szabadon választott magyar kormány programját volt módomban - volt, amikor képviselőként, volt, amikor csak főpolgármesterként - végigolvasni. Az első dolgom minden alkalommal az volt, hogy kikeressem belőle a Budapestre vonatkozó részeket. Volt, amikor csak néhány mondatot találtam, volt, amikor terjedelmesebb volt a szöveg, de általában csak elméleti öss zefüggésekre világított rá. A most kezünkbe adott dokumentumról azonban elmondhatom, hogy soha, soha, soha magyar kormány ilyen részletesen nem foglalkozott a fővárossal - másképp fogalmazva ez egy ténymegállapítás volt. Jön az értékítélet: soha magyar kor mány ilyen komolyan nem vette Budapestet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A magam részéről a fővárost vezető liberálisszocialista koalíció sikerének, a mi közös sikerünknek tartom azt, hogy a kormányprogram részévé vált az a szerződés, amelyet még márc iusban, a kampány idején kötöttem Gyurcsány Ferenccel. A Budapestszerződés aláírását, annak a kormányprogramba kerülését és az azt megelőző másfél éves együttműködést egy olyan folyamat részének tekintem, amellyel másfél évtized után teljesen új alapokra helyezzük a magyar állam, a Magyar Köztársaság és a magyar főváros viszonyát. Ez az együttműködés ugyanis az első Gyurcsánykormány idején is jó volt, hatékony volt, elindítottunk egy folyamatot, miniszterelnök úr. A kormány és a főváros vezetése végre mos t, higgyék el, nagy örömmel mondom ezt, nem pereskedik, nem a források elosztásán vitázik, hanem megpróbálja a budapestiek érdekeit is szem előtt tartva közösen koordinálni a város fejlődése szempontjából jelentős beruházásokat, és arra közösen forrásokat is biztosítani. A budapestiek ezt nap mint nap tapasztalhatják. Ez egyébként a választási győzelem egyik oka; amikor a megújuló vagy felújított utakon közlekednek, amikor azt látják, hogy ezen a területen kevesebb az eredmény, mint a feladat, hogy újabb és újabb panelházak megújulnak, vagy éppen azt látják, hogy együtt igyekszünk kialakítani a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, európai fővárossá téve Budapestet. A kormányprogramban már olyan, a főváros, de a térség működése szempontjából is kiemelten fonto s uniós támogatásra esélyes projektek szerepelnek, mint a folyamatban lévő 4es metró, az 5ös metróberuházás előkészítése, sok más közlekedési fejlesztés, de Európa legnagyobb környezetvédelmi projektjei is, a csepeli szennyvíztisztító megépítése, ami ugy ancsak folyamatban van - már csak fizetni kell érte , valamint az M0s körgyűrű. Nagyonnagyon fontos ígéretnek tartom azt, hogy el fogjuk kezdeni az aquincumi híd építésének előkészítését, és legalábbis bele fogunk kezdeni, valószínűleg az M0s után ez a hídberuházás lesz a következő - sőt bizonyosra vehető - átkelőhely Budapesten. Budapest fejlesztése - a kormány felismerte ezt - nem lokális érdek; nem csupán Budapest és az agglomeráció két és fél millió lakójának az érdeke; nem csupán igazságos lépés az állam bevételeinek több mint 35 százalékát előállító Budapest főváros lakóival szemben. De meggyőződésem, hogy ez az érdeke az elmaradottabb régióknak, és ez az érdeke a magyar vidéknek is. Ugyanis ha mi itt többet termelünk, akkor többet lehet elosztani, az elmaradott régiók fejlesztésére fordítani. A főváros az ország motorjaként hozzájárul az ország fejlődéséhez, a GDP növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez, elismert oktatási intézményei révén Magyarország tudásközpontú szerepének erősítéséhez. Ami kor a kormány Budapestet és a környékét fejleszti, akkor tudomásul kell vennünk azt, hogy Európa második leggyorsabban fejlődő régiójának ad további lendületet. Ezzel pedig a magyar gazdaság egészét teszi versenyképesebbé. Az ehhez szükséges források előte remtéséhez azonban szigorú pénzügypolitikára van szükség, az uniós forrásoknak az eddiginél hatékonyabb felhasználására, de mindenekelőtt a reformoknak nemcsak beindítására, hanem a végrehajtására is.
