Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
104 A KDNPfrakcióban történt megállapodás szerint az energiapolitikához kell hozzászólnom. Hozzászólásomnak rögtön az első pontja legyen az, hogy hol van az energiapolitika. 2003 decemberében egy körülbelül egy hónapig tartó internetes életet é lt az akkori kormányzat energiapolitikája, és olyan szégyenletesen rossz volt, hogy visszavonták, de azóta sincs új. Most ismét megígérte nekünk Kóka miniszter úr - aki már tavasszal azt állította, hogy van energiapolitika - a miniszteri meghallgatásán kön nyelműen, a jegyzőkönyvbe mondva, hogy két hónap múlva lesz. Állítom, hogy két hónap múlva sem lesz energiapolitika. A kormányprogramban mindenesetre különféle ígéreteket tett a kormányzat. Miközben diverzifikálásról beszélnek és arról, hogy a beszerzési f orrásokat megosztják, aközben az állam eladja az eszközeit. Ha nem tudná a képviselőház, az egész állami tulajdonban volt gázenergiaipart a télen eladták, és gázárkompenzációra használták fel, úgyhogy ezentúl a magyar állam kezében a gázenergiaipar teki ntetében gyakorlatilag semmiféle befolyásoló eszköz nincs. Valójában kiszolgáltattuk magunkat az egyik multinacionális cégnek. Miközben a télentavasszal azt ígérték, hogy energiaárcsökkentés is lehetséges, azt ígérték, hogy konszolidálják az energiaipart , hoztak egy menetrendet arra, hogy milyen adócsökkentések lesznek, aközben az energiaiparban itt állunk az áremelések előtt, pedig az energiaipar hihetetlenül nyereséges. Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de 2005ben a magyar energiaipar legnyereségesebb vállalata 30 százalékos adózás utáni eredményt mutatott fel. 30 százalékost! Egész Európában nincs ilyen. De a legrosszabb cég is 14 százalékos eredménnyel büszkélkedhetett. Lengyel László, aki nem vádolható jobboldali elfogultsággal, a következő t nyilatkozta: Magyarországon az energiacégek hihetetlen profitja nagyobb hozzájárulást engedne meg a terhek viseléséből. Hadd idézzek egy másik intézményt is. Az Európai Központi Bank szerint a bankszektor nyereségét mutató listán hazánk az első helyen sz erepel a 25 európai uniós tagállam között, minthogy a magyar pénzintézetek érték el a legmagasabb, 25 százalékos tőkearányos nyereséget az Európai Unióban. Nem elviselhetetlen terheket kell róni az emberek vállára, hogy aztán egy ujjal se segítsünk rajtuk, hanem ha már rá van írva erre a kormányprogramra, hogy szolidaritás, akkor tudomásul kell venni, hogy csak egyenlő teherviselés mellett tud működni ez az ország. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Pártból; őt követi majd Hock Zoltán, az MDFből. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Vállalkozásfejlesztés, aktív patrióta gazdaságpolitika, innováció, a versenyképesség növelése - eze k a kulcsszavai a kormányprogram vállalkozásokkal kapcsolatos célkitűzéseiről szóló hozzászólásomnak. A vállalkozásokat érintő gazdaságpolitika lényeges eleme, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások felkészítéséhez, a nemzetközi versenyben való helytál lásukhoz szükséges támogatások és lehetőségek biztosítását a kormányprogram megteremti. Az a célunk, hogy a nagyarányú állami fejlesztések első számú nyertesei a magyar vállalkozások legyenek; az, hogy a kis- és közepes cégek a lehető legnagyobb arányban t udjanak bekapcsolódni az elkövetkező évek fejlesztéseibe, az, hogy a piacok bővüléséből származó növekvő többletjövedelmüket tevékenységük bővítésére, technológiájuk fejlesztésére, versenyképességük javítására fordítsák. Az államnak ebben kettős szerepe va n. Egyrészt mint az áruk, szolgáltatások, fejlesztések megrendelőjének, másrészt mint a jogi normák megalkotójának a szükséges jogi szabályozással is segítenie kell a hazai vállalkozások lehetőségeinek bővülését. (15.10) Ezek között első helyre kívánkozik a közbeszerzési szabályok módosításának szükségessége, az, hogy a közbeszerzés nyertese a számára biztosított jogok, így a rövidebb fizetési határidő a neki
