Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. május 30 (2. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök-jelölt:
11 igényekkel. Olyan feladat ez, amellyel most először találkozu nk ilyen erővel; olyan kihívás, amellyel korábban nem kellett szembesülni. Egészen biztosan azt fogja ez megkövetelni, hogy alakítsuk át a kormányzat működését. Nem egyszerűen költeni szeretnénk a pénzt, azt bárki tudja; befektetni egy jobb világba, befekt etni azért, hogy jobb legyen egypár év múlva, könnyebb legyen egypár év múlva. Össze kell illeszteni olyan érdekeket, amelyek maguktól nem mennek. Mit akarnak a régiók? Mit akarnak a kistérségek? Mit akarnak az ágazatok képviselői, mi az egész ország érdek e? Vajon ilyenkor a hagyományos kormányzati struktúra elegendőe ahhoz, hogy jó döntések szülessenek, vagy új intézményeket kell létrehozni? Mi azt mondjuk, hogy újat. Legalább 150 éves hagyományokkal rendelkezik az a kormányzati működés és berendezkedés, amit a mai napig használunk. Itt megjelenik a fejlesztő államnak végre nemcsak az ígérete, hanem a lehetősége. Soha Magyarországon ennyi pénzt állami vagy kvázi állami szerveződések, önkormányzatok nem kaptak, hogy átalakítsák az életüket. Hogyan kell ezt jól megtenni? Hogyan kell ebben is együttműködni? Okosan, tehetséggel. Nem a kormányé az ország, a vidéké, falvaké, de abban az értelemben sem, hogy az ellenzéké ugyanannyira, mint a miénk. Azt mondjuk, ez a második nagy történet, hogy igen, át kell alakít ani a kormányzás egész logikáját és szerkezetét, mert nem hagyományos feladatok várnak ránk. A fejlesztő állam soha korábban ki nem taposott útján kell elindulnunk, új intézményekkel és szabályokkal. Ahogy megalakul az új kormány, ebbe az irányba is nyit m ajd lépéseket. Természetesen nem szeretném titkolni - ha már egyszer figyelmeztettek is a képviselők , hogy persze, vannak olyan feladatok, amelyek részben az elmúlt évekből következnek. Kérnék egypár percnyi türelmet ahhoz, hogy eljussak ahhoz a mondatho z is, amit az ellenzéki képviselők nyilván hallani szeretnének. El fogok oda jutni, ígérhetem. De a nyilvános, talán meg nem értő és nem nyitott politikai vita helyett hadd mondjam azt, hogy változtatni kell azért is, mert összességében vagy öthat évvel e zelőtt elindult egy olyan gazdaságpolitikai kurzus, amelyről kiderült, hogy Magyarországot szociális értelemben előreviszi, de ami szociálisan kívánatos, az időnként gazdaságilag nem lehetséges. Nyilvánvaló lett mára, hogy gazdaságpolitikai fordulatra is s zükség van. Gazdaságpolitikai fordulatra, amelynek a mélyén egy új egyezséget kell kötni, hogy mi a magánfelelősség és mi a közfelelősség. Egy dolog egészen biztosan nem megy, és ez a legnagyobb dilemma. Biztosan nem megy, hogy azt mondjuk, tegyünk minél t öbb dolgot közfelelősséggé, vállaljon minél több dolgot el az állam, közben pedig ostorozni az állam képviselőit, közte a kormány képviselőit, hogy hajjaj, nagyon sokat költötök, ha ilyen sokat fogtok költeni, bizony orra fogunk bukni, bizony akkor tönkre fog menni a költségvetés. Mindazok, akik azt mondják, hogy a magyar költségvetéssel gondok vannak, azoknak azt tudom mondani, hogy ha feszültségek vannak a magyar költségvetésben, és vannak, akkor azt csak egyféleképpen lehet megoldani, hogy az állam bizon yos kiadásait csökkenti, bizonyos bevételeit pedig növeli. Csak ilyen módon, nincsen harmadik út! El kell tehát mindenkinek dönteni, hogy csak azon az úton kíván velünk jönni, ami az elmúlt évek gazdaságpolitikájának a kritikája - ezen az úton egyébként le het velünk jönni, fognak tőlem hallani kritikus mondatokat , vagy azon az úton is velünk kíván jönni, amely arról szól, hogy mit csináljunk a következő években. Akinek kritikája van a meglehetősen széles állami szerepvállalással kapcsolatban, azoktól azt kérem, hogy most segítsenek, hogy újragondoljuk ezt a szerepet. Segítsenek, hogy az állam kevesebbet költsön magára! Segítsék az államreformot! Üljünk le újra tárgyalni! Valóban alakítsuk át az állam működését, igazgatását, segítsenek, hogy ez megváltozhas son. Segítsenek, hogy kevesebbet költve mégis többet tudjunk tenni! Ahhoz át kell alakítani intézményeket és szabályokat. Segítsenek, hogy átalakíthassuk az egészségügyet, hogy mehessen tovább a korábban elkezdett oktatási reform, hogy hatékonyabban haszná lhassuk fel a mezőgazdaság, a vidék fejlesztésére fordítható pénzeket, hogy célzottabban érjen révbe minden egyes fillér, amelyet szociális ügyekre kívánunk használni. Segítsenek! Akik azt mondják, hogy hajjaj, itt most nagy a baj, mert az állam
