Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - Béki Gabriella (SZDSZ) - az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez - “Miért fontosabb a korhatár, mint a nyugdíjas státus?” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch-Für Tamás): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Deutsch-Für Tamás): - KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
66 kapcsolódóan vagy éppen a nehéz fizikai munkát végzők részesülhetnek ebben a lehetőségben. A társadalombiztosítás rendszerén kívül munkáltatói finanszírozással ö t évvel korábban lehet nyugdíjat igénybe venni, egyes foglalkozások esetében pedig 25 év szolgálati idő után - azt hiszem, hogy nagyon sokan tudunk ilyet: bányászok, a művészeti tevékenységet végzők, illetve akik a fegyveres szervezeteknél dolgoznak. Ezek a kedvezmények 40 és 62 éves kor közötti nyugdíjazási életkorokat jelentenek. Amennyiben ehhez a tényleges nyugdíjazási életkorhoz kapcsolódna az özvegyi jogosultság, az diszkriminatív lenne azokkal a biztosítottakkal szemben, akiknek ilyen kedvezmény igén ybevételére nincs lehetősége. Ezeknek a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségeknek az igénybevétele elsődlegesen az egyén döntése, még abban az esetben is, amikor a biztos nyugdíjjal egy bizonytalan munkaerőpiaci helyzetet kíván az egyén elkerülni. Ugyan akkor össztársadalmi érdek a nyugdíjrendszerek megfelelő színvonala és fenntarthatósága érdekében a minél későbbi időpontban történő nyugdíjazás ösztönzése. Az Európai Unió tagországai nyugdíjrendszereinek összehasonlító elemzése most készül. Az előzetes a datok alapján a demográfiai idősödés szempontjából Magyarország helyzete átlagosnak mondható, ugyanakkor a korai nyugdíjazás elterjedtsége, az időskorúak foglalkoztatási helyzete, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából az öt legkedvez őtlenebb ország közé sorolta Magyarországot ez a jelentés. Tehát azt hiszem, hogy ezen szempontok mindegyikét mérlegelnünk kell a döntésünk meghozatalakor - és majd folytatom. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. DeutschFür Tamá s) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy az előrehozott nyugdíjazás nemcsak lehetőség - az is , de nagyon sok esetben kényszer. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy egy háztartás jövedelme a nyugdíjazás idejével összefüggésben megzuhan. Következésképp az a jogosultság, amit egy házastárs a maga szolgálati éveivel, a befizetett járulékokkal megszerez, indokolt, hogy akkor keletk ezzen, amikor ez a jövedelemzuhanás előáll. Következésképp tisztelettel kérem a tárcát, hogy alaposan fontolja meg, milyen kedvező intézkedéseket, lépéseket tehet annak érdekében, hogy a korhatárnál sokkal fontosabb szabályozási elemmé váljon a tényleges n yugdíjas státus. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. DeutschFür Tamás) : Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Képviselő Asszony! Pontosan értem, hogy miről tetszik kérdést feltenni, annál is inkább, mert pontosan látom, hogy körülbelül mekkora az érintettek köre ebben a tárgykörben. Azt gondolom, hogy a nyugdíjastársadalomnak az a szegmense, amelyet az özveg yek képviselnek, az elmúlt évek politikájával azért többékevésbé elégedett lehet. Részben a saját jogú nyugdíjjal rendelkező özvegyek közel 50 százalékos özvegyinyugdíjemelése, a 20 százalékról 25re, majd 25ről 30 százalékra való emelése egy nagyon kom oly nyugdíjszínvonalemelkedést jelentett ebben a társadalmi közegben, és az a nyolc lépéshez kapcsolódó, éppen most, januárban meghozott intézkedés, amely a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezőknél az úgynevezett 50 százalékos özvegyi nyugdíjak 10 százalé kkal való emelése - tehát 55 százalékra való emelése, majd a következő évben a
