Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 13 (287. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
267 keresne, és mondjuk, 150 ezer forint lenne a havi keresete, ami nem egy olyan hatalmas összeg, akkor a veszteség megközelítené a havi 10 ezer forintot. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Szégyen!) Önök arról beszéltek, hogy a gazdagoktól vesznek el. Egy közel 88 ezer forintos havi jövedelemmel rendelkező csepeli család gazdag, miniszterelnök úr? Egy 113 ezer forintból gazdálkodó, három gyermeket nevelő család Mez őkövesden gazdag? Miniszterelnök úr, önök olyan családoktól vettek el pénzt, akiknek inkább még adni kellett volna. Nem gondoljae, hogy ezeknek a családoknak a veszteségét kormányzásának hátralévő két hónapjában pótolni kellene? Vagy nyugodjanak bele a cs aládok abba, hogy önök ezt jól megcsinálták? Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván senki reagálni. (Taps az ellenzéki oldalon. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából - közben felkérem Balogh László képviselő urat , hogy fejezze be a bekiabálásokat , képviselő úr napirend előtti felszólalásának a címe: “A Duna TV mint hungarikum”. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérem az ülésteremben tartózkodó képviselőtársaimat, hogy foglalják el a helyüket; akik viszont k özfeladataik halaszthatatlan ellátása miatt távozni kényszerülnek, úgy tegyék azt. Tizenöt másodpercet beszámolok, frakcióvezetőhelyettes úr. Öné a szó. (14.00) DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! 1992 karácsonya óta működik a Duna Televízió, Antall József időtálló alkotása. Ezt a ciklust az MDF nem zárhatja le másképpen (Zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) , mint hogy a Dunáról és az autonómiáról szóljon. Európa területén 337 nemzeti kisebbség él, több mint százmillió ember. Anyanyelvük, ősi kultúrájuk, közösségi megmaradásuk egyedüli garanciája az autonómia. Szégyen, de igaz, a kollektív kisebbségi jogok az Unióban még ma sincsenek kodifikálva. A szubszidiaritás, az önkormányzatiság és a regionaliz mus valóságos keretei azonban - a működő autonómiák - mégis példát adnak az egész világnak; még a kapálózva tiltakozó úgynevezett nemzetállamoknak, az anakronisztikus XIX. századi nacionalizmussal megmérgezett KeletEurópának is, és az idő a kisebbségeknek dolgozik. Ezekről a kérdésekről tartottak konferenciát nemrég a Magyar Tudományos Akadémia és a Duna Televízió rendezésében. Cselényi László, a tévé elnöke itt jelentette be az autonómiacsatorna húsvéti elindulását. Olyan ügyről van szó, amelyben nemcsak az írek és a walesiek, az Aland- és a Faröerszigetiek, a katalánok értettek egyet, de még a néppárti, szocialista és liberális magyar képviselők is, igaz, hogy nem ebben a parlamentben egyelőre, hanem csak Brüsszelben. Európai képviselőink mindnyájan érti k, miért fontos az autonómia, hiszen tudnak különbséget tenni politikai és kulturális nemzet között. Olyan ügyről van tehát szó, amely végre közös, mert az autonómia és a határon túli magyarok sorsa, az összmagyarság ügye nem lehet pártkérdés. Nem, hiszen a nemzeti ügy nem jobb- és baloldal kérdése. Az autonómiacsatorna egy olyan műholdas (Zaj.) digitális csatorna lesz, amelyik elsőként kapcsolja majd össze Európa kis népeit és kisebbségeit, azokat a sajátosságuk méltóságára büszke regionális közösségeket, amelyek működő autonómiákban élnek. Így lesz a Duna Televízió kisebbségi információs háló, egyben magyar központ Budapesten. Az autonómiacsatornán nem tudományos kisebbségvédelmi dolgozatokat fognak majd felolvasni, hanem a kis népek mindennapi valóságát m utatják be, a finnországi svédek, a dániai németek, a déltiroliak és a többiek életét híradóval és elemzésekkel. Ezért lesz az autonómia a
