Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 7 (286. szám) - A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
231 Tehát ezt a törvényjavaslat megoldja, nem kell az Agrárkamara helyébe ezt a java slatot beemelni. És ha már itt tartunk, csak megemlítem, hogy Karakas Jánosnak az ehhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványa szintén ezért nem támogatható, mert ugyanerre a tárgyra vonatkozik, csak még tovább részletezi az erre vonatkozó javaslatát. V égül, de nem utolsósorban Czerván György javaslatára is azt tudom mondani, hogy a kormány nem támogatja. Czerván György azt javasolja, hogy a létrejövő Nemzeti Vidékpolitikai Tanács székhelye Kecskemét legyen. Nem szeretném most az időt múlatni, ezért nem fogom felsorolni a kormánynak a 19 megyeszékhely és a főváros egyenkénti mérlegelése utáni álláspontját, hogy miért Budapest székhellyel javasolja létrehozni a Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot. Teljesen nyilvánvaló, hogy összetételénél, működési hatókörénél az Országgyűléssel és a kormánnyal tartandó és más szervekkel tartandó kapcsolataiból kiindulva a célszerű székhely Budapest, ezért nem támogatjuk ezt a módosító indítványt. Mindezek után - ahogy az ajánlásban is olvasható - szeretném szóban is megerősíte ni, hogy a mezőgazdasági bizottság által benyújtott bizottsági módosító javaslatokat, szám szerint hat darabról van szó, a kormány támogatja. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az általános vitában elhangzott azon érvek mind a Fidesz képviselőcsopor tjának egyes képviselői, mind az SZDSZ képviselőcsoportjának egyes képviselői részéről, miszerint egy korábbi, általuk megismert változathoz képest a benyújtott törvényjavaslat a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács feladat- és hatáskörét - hogy úgy mondjam - elv ékonyította, elgyengítette; nem olyan markáns, nem olyan nyilvánvalóan felelős feladatkörökről van szó, mint egy korábbi változatban, nos, a bizottság által benyújtott módosító indítvány ezt a problémát megoldja. Visszahozza ezeket a feladatokat szövegszer űen is, abban a formában, ahogy egyébként a képviselőtársaim az általános vitában ennek hiányát kifogásolták. A másik fő vitatéma az általános vitában és a bizottsági vitákban az volt, hogy nem szerencsés a Nemzeti Vidékpolitikai Tanács tagjai sorából egy összeférhetetlenségi formulával kizárni az országgyűlési képviselőket. Ezt is megoldja a bizottsági módosító javaslat, mert megengedi, hogy a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok delegálhassanak egyegy képviselőt a tanácsba, és nem köt ki össz eférhetetlenségi szabályt, ebből okszerűen következik, hogy bárki, aki úgy dönt az érintettek részéről, természetesen országgyűlési képviselőt is delegálhat a tanácsba. A harmadik vitakérdés az volt, hogy mivel nem az Országgyűlés választja ki a tanács tag jait, ami egyébként a törvénytervezet szövegéből és szelleméből egyértelműen következik, hogy itt egy bizonyos értelemben formáljogi kérdésről van szó, ezért nem biztosított garanciálisan a tanács személyi összetételével kapcsolatban a függetlenség követel ménye, mert ha a miniszterelnök kéri fel a tagokat, akkor ez bizonyos lehetőséget biztosít a miniszterelnök számára. Nos, ez nem így van, kiváltképp nem így van a bizottsági módosító indítványban foglaltak tartalmát ismerve, hiszen bekerül egy most már szö vegszerűen is fontos garanciális szabály, amely úgy szól, hogy a jelölésre jogosult szervezetek által jelölt személy esetében a miniszterelnök kizárólag az adott személlyel kapcsolatban a törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja; magyarul: amit leír a tör vény, hogy magyar állampolgár, büntetlen előéletű s a többi, semmi másra nem terjedhet ki a vizsgálata. Végül, de nem utolsósorban a bizottsági módosító javaslat továbbra is megoldja azt a problémát is, hogy jogi személyisé ggel rendelkezik a tanács és annak munkaszervezete, és megoldja azt is, hogy elkülönített pénzügyi forrásból gazdálkodik a munkaszervezet, azaz a részben önálló gazdálkodó szervezet metódusa szerint láthatja el feladatait, és veheti igénybe a forrásokat. A munkaszervezet fölött egyértelműen az elnök gyakorol felügyeletet, munkáltatói jogkört, és a gazdálkodás fölött is, és ebben a körben sem utasítható, ezt tételesen is kimondja a törvény. Tehát olyan lehetőség, hogy bárki, akár a költségvetésen, akár bármi lyen más módon befolyásolhatná a tanács működését, nem áll fenn. Mindezek alapján a kormány egyetért a bizottsági módosító indítványokkal, ezzel a hat indítvánnyal, és ajánlja is az Országgyűlésnek elfogadásra. Nagyon remélem, hogy ismerve ezeket a
