Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 7 (286. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján programút szolgáltatási szerződés megkötéséhez címmel országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László):
225 Köszönöm szépen, elnök úr. Mi szeretünk praktikusan gondolkodni, és nem nagy szavakkal operálni, tisztelt képviselő úr. Szívhez szólóan ecsetelte, hogy milyen fontos a magyarság, de nem itt kell a magyarságunkat megőrizni! Az egy kulturális, társadalmi és egyéni felfogás kérdése. Itt az angolnyelvűség azért fontos, mert ezt a közel 500 milliárd forintot nagy valószínűséggel nemzetközi bankkonzorciumok fogják nyújtani az autópályaépí tők számára. Ezekkel a nemzetközi bankkonzorciumokkal nyilvánvalóan - ahogyan a világban szokás ezeknél a nagy nemzetközi projekteknél - angol nyelvű szerződéseket fogunk kötni, és ha nem egy egységes nyelv lesz az esetleges, ne adj isten, közös vitának az alapja, akkor nagyon nagy gondban lesz mindenki, hogyan értelmezze azt a magyar szöveget, szemben a finanszírozó cég angol nyelvű szerződésszövegével. Nagy valószínűséggel egy nemzetközi vita során, ahol mondjuk, több bankkonzorcium is részt fog venni ebb en a vitában - még egyszer mondom, ne legyen ilyen , nyilvánvalóan nem a magyar lesz az irányadó nyelv. Tehát praktikus okoknál fogva úgy gondoljuk, hogy ha a képviselő úr is egy picit belegondol a dolgokba, akkor az angol nyelvnek kell irányadónak lenni. Természetesen, ha az ÁAK és az állam között vita alakul ki, akkor a magyar nyelvű vita mindenképpen elképzelhető, de még egyszer mondom, ne legyen ilyen. (12.30) Egyébként visszatérve arra, amire ön választ vár tőlem: a valótlanság az, képviselő úr, hogy nem újabb terhet teszünk unokáink és gyermekeink nyakára, ahogyan ön fogalmazott, hanem újabb lehetőséget adunk azzal, hogy az autópályahálózat tovább tud bővülni, a gazdaság tud fejlődni, újabb befektetések tudnak érkezni az országba. Másrészt képtelensé g az, amit állít, képviselő úr, hogy egy 75 éves kivitelezés és üzemeltetés jelen értékét úgy tekinti, mint ami összehasonlítható azzal, hogyha jelenleg, most megépítünk egy autópályát, utána annak az üzemeltetése már egy másik kategóriába tartozik. A két dolog nem hasonlítható össze, ezt ön is tudja. Úgy gondolom, sajnos tudatosan megtéveszti a hallgatókat, nézőket. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Soltész Miklós, a Fid esz képviselője. Parancsoljon! SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Az államtitkár úr két gondolatára válaszolok. Az egyik az, hogy a mondanivalója elején ön kimondta azt, hogy magyar cégeket semmiképpen sem akarnak előnyben részesíteni a magyar autópályaépítések ese tében. Ezzel ön kimondta, hogy a legfőbb feladatuk, hogy kiszorítsák a magyar vállalkozásokat, a magyar cégeket ezekből a hatalmas nagy munkákból, ezekből a magyar lehetőségekből. Miért nem lehet pozitívan diszkriminálni a magyar cégeket? Mondja meg nekem! Mutasson olyan magyar céget, amelyik Spanyolországban vagy Portugáliában tud autópályát építeni, tisztelt államtitkár úr! Mutasson ilyen magyar céget! (Göndör István: A tárgyra kellene térni!) A tárgyról beszélünk, képviselőtársam. Arról beszélünk, hogy ö nök szándékosan próbálják mindenféle adminisztratív módon kiszorítani a magyar cégeket a magyar piacról. Ez az egyik hozzávetésem. A másik. Államtitkár Úr! Az ön képviseletében ott volt a gazdasági bizottságban egy úriember, aki a tárcát képviselte. Azt mo ndta, az építésekre több mint 400 milliárd forintot szándékoznak félretenni. Ha 210 kilométer autópálya épül, akkor ön szerint annak hány forintért épült kilométere? Mondja meg, az… ELNÖK (Mandur László) : Melyik módosító javaslathoz kapcsolódik a felszólal ása, képviselő úr? Komolyan kérdezem.
