Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - Egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
394 foglalkoztatottak nagy része azonban nem ebben az értelemben vett munkavállaló, hanem köztisztviselő, közalkalmazott is, és ez a hivatkozási alap így a módosítással kikerül. Nem állhatom azonban meg, hogy ne szóljak arról, amiről az eredeti törvény vitájában is szóltam, nevezetesen arról, hogy továbbra sem tartom elfogadhatónak, hogy a versenyszféra munkáltatóira a törvény módosítása után sem lesz érvény es ez a kötelezettség, mármint az esélyegyenlőségi tervek elkészítésének kötelezettsége. Mindannyian tudjuk, hogy talán itt a leginkább tetten érhető az egyenlő bánásmód mellőzése, illetve nem biztos, hogy tetten érhető, mert a rejtett diszkrimináció a leg nehezebben tetten érhető. De azt gondolom, hogy még akkor is jó lenne ezt elérni, ha feltételezzük, hogy az igazán nagy létszámú foglalkoztatók humánerőforrásstratégiájukban és ezek gyakorlati megvalósításában gondot fordítanak erre. Megjegyzem, ez nagyon sok női munkavállalót, romát és megváltozott munkaképességű embert érintene vagy érinthetne, és jól szolgálná annak a ma még hiányzó szemléletnek a gyakorlatban történő megvalósulását, amelyet az európai irányelvek tartalmaznak, és amelyek nyomán ez az eg yébként kiváló és előremutató törvény két évvel ezelőtt megszületett. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Sisák Imréé a szó. (16.30) SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Egy nagyon fontos törvényjavaslat tárgyalását kezdi meg a mai napon az Országgyűlés. Ezt megelőzően szintén igen fontos kérdésről, az országos fogyatékosügyi programról tárgyaltunk, ahol több képviselőtársam érintette a T/18902. számú tö rvényjavaslatot. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor kézbe vettem ezt a törvényjavaslatot, és végigolvastam, akkor azt mondtam, hogy nagyon jó dolgokat fogalmaz meg az anyag előterjesztője, hiszen ezeknek a fogalmaknak a tisztázása, amelyek az 1998. évi XXVI . törvénynél módosításként megjelennek, rendkívül fontos. Mi több, az 1. § h) pontjával, az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmával aztán végképp egyet tudtam érteni. Azután eszembe jutott, hogy az 1998. évi XXVI. törvénynél volt egy határidő, ami 2004. decem ber 31ében fogalmazódott meg. Rögtön visszatekintettem arra, hogy vannak hasonló törvényeink, többek között az 1993. évi III. törvény is, amelyek kifejezetten jó szakmai törvények. Egyetlen probléma van, hogy amikor ezen törvényekben foglalt feladatok vég rehajtásához érünk, akkor a fiskális szemlélet mindig felülkerekedik a józan ész és a szakmaiság fölött. Mert mi történt az 1993. évi III. törvénnyel? Elértünk egy bizonyos határidőig, aztán módosítottunk. Aztán elértünk egy másik határidőig, és újra módos ítottunk. Aztán ebben a kormányzati ciklusban megint oda értünk, hogy a 23, a 102030 ezres lélekszámú településeknél milyen feladatokat, milyen intézményeket, milyen szolgáltatásokat kellene biztosítani a lakosság számára. És miután beláttuk, hogy az el múlt időszakban sem fordítottunk komoly gondot ezen szakmai követelmények megvalósítására, ismét egy huszárvágás, és kitoltuk a határidőket 2006ra, 2007re és 2008ra. És sajnálatos módon most sem látom egyébként, hogy ezen határidők teljesíthetők lesznek . Ugyanígy jártunk az akadálymentesítéssel is. Sajnálatos módon azt a határidőt, amit nagyon komolyan kellett volna vegyünk, bizony nem teljesítettük. Ennél azonban sokkal nagyobb problémának láttam azt, hogy a 2003. és a 2004. évi költségvetés elfogadásán ál szintén nem egészen komolyan kezeltük ezt a problémát. Volt olyan év, hogy nulla forint volt akadálymentesítésre a költségvetésben, aztán hatalmas nagy növekménnyel számolhattunk, amikor 100 millió forint állt rendelkezésre.
