Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
360 Néhány perccel ezelőtt Herényi frakcióvezető úr azt mondta, hogy a kormány teljesítette az ígéretét. Ön pedig szintén ellenzéki ké pviselőként azt mondta, hogy megszegtük az ígéretünket. Őszintén, ki tud eligazodni ezekben a megnyilvánulásokban? Egyszerre ígéretet teljesíteni és ígéretet szegni egyszerűen nem lehet. Miről van szó? Megítélésem szerint attól tartanak az ellenzéki képvis elő urak, hogy az általuk szándéknyilatkozatnak nevezett törvényjavaslat törvényre emelkedik, és utána már csak felelősen lehet megnyilatkozni. Ezek a szándékok azt követően, hogy elfogadásra kerül ez a törvényjavaslat, már sokkal nagyobb súllyal esnek lat ba, hiszen minden szándékot viszonyítani kell ahhoz a makrogazdasági paraméterhez, amit a törvény rögzít, s akkor már csak felelősen lehet megnyilvánulni, tisztelt Domokos képviselő úr, a választási kampányban is meg utána is. ELNÖK (Mandur László) : Köszön öm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Herényi Károlynak, az MDF képviselőjének. Parancsoljon! HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Hogy ezt a “teljesítette, nem teljesítette” dolgot helyre tegyük: amit nem kellett, azt teljesítette, amit meg kel lett volna, azt nem teljesítette a kormány. Ennek tehát elég egyszerű a megoldása. Az előbb ketten is azt említették, hogy meg kell határozni a célrendszert, az eszközöket. Nos, a cél meg van határozva, az eurózónához való csatlakozás, a feltételrendszert pedig meghatározták az Európai Unióban. Három számot kell teljesíteni, ezek pedig - csúnya és nehezen kimondható - a maastrichti kritériumok. Hát ez kész! Csak az a kérdés, hogy ez a szándéknyilatkozat ezeket a feltételeket teljesítie. Mi azt mondjuk, hog y nem, mert ez megint csak célokat próbál meghatározni és nem az odavezető utat. Pénzügyminiszter úr az előbb felolvasott egy sort arról, hogy a magyar vállalkozók helyzete mennyire javult. Ez dicséretes. De én azért tudok olyan számokat is mondani, amelye k sokkal fontosabbak, de nem ilyen kecsegtetők. Az egyik például a piaci részesedésük. S hogy ne csak kritizáljam a kormányt, elmondom, végre van egy olyan tagja, egy olyan minisztere a kormánynak, aki komolyan veszi ezt, és a multikkal tárgyal azért, hogy a magyar beszállítók, mezőgazdasági termelők pozíciói ezen a piacon jobban érvényesüljenek. Elkeserítő a piaci részesedésük, és a kormánynak óriási a mulasztása ezen a téren. De nézzük meg, hogy hány munkanélküli van, hány munkahely szűnt meg és hány új m unkahely jött létre, mert ez igazolja és bizonyítja igazán, hogy milyen helyzetben vannak a magyar vállalkozók, hiszen a munkahelyek zömét, jelentős részét a hazai kis- és középvállalkozók biztosítják. Ha a beígértekkel szemben csökken a munkahelyek száma - nem is stagnál, hanem csökken, nemhogy növekedne , az azt jelenti, hogy a vállalkozók pozíciója, versenyhelyzete romlott. Ezen kellene segíteni, és a kormányzat kezében erre vannak is eszközök, mégpedig két törvény - az előbb már elmondtam , amelyek kö zül az egyikkel támogatja és helyzetbe hozza őket, a másikkal pedig az elvonásokat és a bevételeket szabályozza: a költségvetési törvény és az adótörvények. Az az adótörvénymódosítás, amely jelentős bevételcsökkenést okozott ebben az esztendőben, a gazdas ágra gyakorlatilag semmiféle pozitív hatással nem volt. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Képviselő Úr! Nyilván vitánk van állításának az első részét illetően, de ennek a részleteibe most nem mennék bele, abba viszont igen, hogy képviselő úr tévesen idézi azokat az adatokat, amelyek arról szólnak, hogy Magyarországon csökkent volna a
