Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PETTKÓ ANDRÁS jegyző: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
285 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A bünt etőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárásával egy nagy terjedelmű és nagy jelentőségű törvényjavaslat elfogadása előtt áll az Országgyűlés. A kétfokú rendes jogorvoslat bevezetése, a büntetőü gyekben alkalmazható mediáció feltételeinek megteremtése, a távol tartás mint kényszerintézkedés törvénybe iktatása jelentős előrelépés a magyar jogalkotásban. A büntetőeljárási törvény módosítását négy alapvető körülmény tette szükségessé. Egyrészt a törv ény hatálybalépése óta a szakmai közvélemény fokozott várakozással tekint a négyfokúvá vált igazságszolgáltatási rendszer hatékonyabb és megfelelő kihasználása elé. Ennek megvalósítása részben azt jelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogegységet megteremtő s zerepe a kétfokú rendes jogorvoslat bevezetésével visszakapná régi jelentőségét. Másrészt egy XXI. századi büntetőeljárási kódexhez méltó módon szükséges érvényre juttatni a restoratív igazságszolgáltatás elveit, azaz megteremteni a mediáció feltételeit. H armadrészt, a kormány törekszik arra, hogy a családon belüli erőszak jelenségére adekvát választ adjon, és megteremtse e bűncselekmények megelőzésének hatékonyabb eszközeit. Negyedrészt, a törvény hatálybalépése óta eltelt két és fél évben összegyűlt, az i gazságszolgáltatási szervek részéről érkezett tapasztalatok feldolgozása is időszerűvé vált. Meggyőződésem szerint a törvényjavaslat mind a négy kérdéskörrel megfelel az Európai Unió elvárásainak, kiállja az alkotmányosság próbáját, korszerűbbé, ésszerűbbé és hatékonyabbá teszi a büntető igazságszolgáltatást. Ezt az is alátámasztja, hogy a bevezetni kívánt új jogintézmények lényegét illetően a törvényjavaslat parlamenti vitájában és a bizottságok előtt is egyetértés alakult ki még akkor is, ha egyes rendelk ezéseket, jogi megoldásokat a javaslat bírálói kifogásoltak. A törvényjavaslat terjedelméhez és jelentőségéhez képest viszonylag kevés módosító javaslat került benyújtásra, ami ugyancsak azt mutatja, hogy mind a kormánypártok, mind az ellenzék számára elfo gadható, támogatható jogszabály készült. A módosító javaslatok közül a bizottsági módosító javaslatok olyan pontosításokat tartalmaznak, amelyek egyértelművé teszik a törvényjavaslat elvi jelentőséggel bíró rendelkezéseit. Kiemelendő a titkos adatszerzés, illetőleg a titkos információgyűjtés eredményének felhasználására vonatkozó szabályozás differenciálását, kellő pontossággal történő meghatározását tartalmazó javaslat, továbbá a harmadfokú bíróság revíziós jogkörének bővítésére, ezáltal a törvénysértések szélesebb körű orvoslására irányuló javaslat. A kormány támogatta dr. Balogh László képviselő úr valamennyi képviselői módosító javaslatát. Szükségesnek tartom tárgykörükre tekintettel ezek közül néhánynak a megemlítését. A vádirat benyújtása után elrendel t vagy fenntartott előzetes letartóztatás indokoltságának a felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást indokolt kiegészíteni. A jelenlegi szabályozás szerint a törvényben meghatározott határidő lejárta után továbbra is a másodfokú bíróság vizsgálná felül a k ényszerintézkedés indokoltságát, a harmadfokú eljárás bevezetésével azonban ezen a szabályon mindenképpen módosítani kellett azért, hogy ne fordulhasson elő az a helyzet, hogy bár harmadfokú eljárás van folyamatban, a kényszerintézkedés indokoltságát még m indig a másodfokú bíróság bírálja felül. Ezzel szorosan összefügg az a javaslat, amely értelmében a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a harmadfokú bíróság által elrendelt ideiglenes kénysze rgyógykezelés a harmadfokú eljárás befejezéséig, hatályon kívül helyezés és új eljárás lefolytatására utasítás esetén pedig addig tart, amíg a megismételt eljárásra utasított bíróság az ügydöntő határozatát meg nem hozta. A büntetőeljárás jogszerű, szaksze rű és kiszámítható lefolytatásának egyik pillére a nyomozó hatóság és az ügyész kapcsolatának megnyugtató rendezése, a hatáskörök pontos elhatárolása. E téren jelentős az a javaslat, amely értelmében a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes ny omozási cselekményeket, ha az ügyész a feljelentés kiegészítését, illetve a nyomozást a nyomozó hatóság hatáskörébe utalja. A törvényjavaslatba beiktatott közvetítői eljárást érintően jelentősége van annak, hogy kivel kell közölni a közvetítői eljárás tárg yában hozott határozatot. A rendelkezés vonatkozásában tett módosító javaslat szerint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazságügyi hivatallal is közölni kell a határozatot. A
