Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
283 Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, hogy most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Igen.) Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Azt hiszem, s zerencsésebb, mint ha közvetlenül a szavazás előtt tenném. A szavazás előtt álló törvényjavaslat célja - mint ahogy az már több alkalommal is elhangzott , hogy egy új jogintézmény bevezetésével lehetőséget nyújtson az ügyfeleknek a bírósági eljárások elhú zódásának megakadályozására. A törvényjavaslat benyújtását az állampolgároknak a peres ügyeik mielőbbi lezárásához fűződő jogos érdekei mellett hangsúlyozottan a nemzetközi kötelezettségeink teljesítése is indokolta. Az emberi jogok európai egyezményének m egerősítésével Magyarország kötelezettséget vállalt ugyanis arra, hogy biztosítja az ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését, és arra is, hogy ha ez a jog mégis sérülne, akkor az ellen hatékony jogorvoslatot teremt. Röviden visszaidézném az önök számára, hogy ezt a feladatot a javaslat azzal kívánja megoldani, hogy ha az eljárási törvényekben felsorolt ügyfelek, illetve vádlottak azt észlelik, hogy az eljárás menete megakadt, például a bíróság nem tartott be egy határidőt, kifogást előterjesz tve hívhatják fel erre a figyelmet. A bíró, ha a kifogással egyetért, akár saját maga is intézkedhet az ügy továbbvitele iránt, míg ha az ügy elhúzódásának objektív vagy szubjektív okai voltak, a felsőbb bíróság ezt igazgatási úton jelezheti az eljáró bíró ság elnökének. A parlamenti vita során felszólaló képviselőtársaim valamennyien egyetértettek e jogintézmény céljával, eltérő vélemény csupán a megoldás módjával kapcsolatban merült fel. Közismert tény, hogy a magyar bíróságok összességében több mint 1,1 m illió ügyet intéznek évente, és ehhez a tömegű ügyhöz képest az elhúzódó ügyek száma elenyésző. Ennek ellenére azok számára, akik ügye lassabban halad, mint az átlag, ez komoly problémát jelent. A kormány és a vitához hozzászóló képviselők is a javaslat le gfontosabb előnyének a kifogás preventív hatását tartották, azaz hogy az új jogintézmény bevezetése önmagában fegyelmező hatással lehet mind a peres felekre, mind az eljáró bíróságra. A legnagyobb vitát ez ügyben csak az váltotta ki, hogy a jelenlegi létsz ámra és ügymennyiségre tekintettel lehete egy újabb feladattal terhelni a bírói kart. A módosítás előterjesztőjeként két dologra hívnám fel a figyelmet ezzel kapcsolatban. Egyrészt - és ez a legfontosabb - azoknak az állampolgároknak az érdekére és jogos igényeire, akiknek peres ügyük van vagy lesz akár a polgári, akár a büntetőbíróság előtt folyamatban. Számukra nagyon is fontos, hogy létezzen egy ilyen jogintézmény, meglegyen a lehetőségük a kifogás benyújtására még akkor is, ha tényleges alkalmazására n em kell hogy sor kerüljön. A másik érv ezzel szorosan összefüggésben az, hogy várakozásaink szerint a jogintézmény bevezetése éppen megelőző hatása miatt nem fogja jelentősen megterhelni a bírák munkáját, mivel a benyújtására nem kerül majd tömegesen sor. Mindezek alapján kérem, hogy az igazságszolgáltatás hatékony és időszerű működése érdekében támogassák majd a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülé sünkön határozunk. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) :
