Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
271 Egy másik konkrét alkotmányos mulasztás az Alkotmánybíróság 45/2003. számú határozatával van összefüggésben. Az 1946. évi lakoss ágcserére vonatkozó egyezmény alapján a Csehszlovákiából áttelepített magyar nemzetiségű személyek elvesztették a Csehszlovákiában lévő ingatlanaik tulajdonjogát; az ingatlanra vonatkozó bizonyítékokat is Csehszlovákiában kellett hagyniuk. Az 1946. évi egy ezményben Csehszlovákia kártérítés kifizetését vállalta a magyar állammal szemben a magyar nemzetiségű személyek ingatlantulajdonának megszűnése miatt, az 50 hektárt meg nem haladó területű ingatlanokat figyelembe véve. Ezt a kárpótlási kört tehát úgyszint én vizsgálni kell, egyúttal megoldást kell találni a kártalanításra. A harmadik ilyen mulasztás ugyancsak a párizsi békeszerződés vonatkozásában áll fenn, ahol is a 32. cikk 2. pontja kimondja, hogy a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy magyar pénznemben méltányos kárpótlást nyújtson azoknak a személyeknek, akiknek igénybevételének következtében anyagot vagy szolgálatot bocsátottak a szövetséges vagy társult hatalmak Magyarországon lévő haderői rendelkezésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy dolgot sze retnék említeni. Arra a különböző formában többször feltett kérdésre sem kaptuk meg a mai napig a megnyugtató választ, hogy a korában a Kárpótlási Hivatal és egy bank közötti többmilliárdos vitás ügy kapcsán a tételes elszámolás miként valósult meg, és ha megvalósult, az államnak származotte kára belőle. Tisztelt Képviselőtársaim! A konkrét javaslatot tehát támogathatónak tartjuk, azt azonban vitatjuk, hogy a kárpótlási folyamat lezárható lenne, ennek belátásához elég elolvasni a tárgyban született alkotmá nybírósági határozatokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Pettkó András kép viselő úrral egyetértve, de neki kicsit ellentmondva is, ez a törvény azt nem célozza, hogy az Országgyűlés úgy általában a kárpótlást befejezettnek tekinti. Ez csak egyet céloz, hogy az Országgyűlés az életüktől és szabadságuktól megfosztottak esetében zá rja be a további kárpótlás lehetőségét. Tehát az, amit képviselőtársam itt felvetett, mondjuk, az egykori Felvidékről Magyarországra áttelepített, ma köztünk élő - választókörzetemben is nagyon sok ilyen magyar választópolgár él , vagy az egykori Jugoszlá viából a mai ország területére betelepítettek esetében az Országgyűlés nincs abban a helyzetben, hogy azt mondja, hogy márpedig befejezte a kárpótlást, mert alkotmánybírósági döntés kötelezi az Országgyűlést e személyek kárpótlására. Az más kérdés, hogy a MedgyessyGyurcsánykormány ezért semmit nem tett, és így előállt ez az alkotmányos mulasztás. Utoljára, amikor egy írásbeli kérdéssel szólítottam meg Petrétei miniszter urat, akkor a kérdésre adott válasza az volt, hogy azért nem tudott megszületni eddig ez a törvénytervezet, mert az érintettekkel nem tudtak még megegyezni a kárpótlás módjáról. Azóta eltelt másfélkét év, és ez a látszategyeztetés azóta is zajlik - illetve nem zajlik, mert a 2006. évi költségvetés ilyen címen semmilyen forrást nem biztosít ezeknek a személyeknek kárpótlás címén. De mi azzal sem értünk egyet - és akkor ez már mondandóm lényege , hogy élet elvesztéséért vagy szabadságmegvonás esetén zárjuk le a kárpótlási folyamatot, mert ha ezt megtennénk, akkor, azt gondolom, önkényesen já rnánk el. Érdemes itt megnézni, hogy mi a jogi helyzet. Az Alkotmánybíróság több döntésében is kimondta, hogy a Magyar Országgyűlést semmifajta kötelezettség nem terheli, hogy ilyen címen kárpótlást adjon bármely személynek. Mégis, a Magyar Országgyűlés - felfogásom szerint helyesen - elindult ezen az úton; Vári képviselő úr kicsit sajátosan idézte fel ezeket a történéseket. Ez a folyamat elindult az Antallkormány ideje alatt, és minden egyes kormány alatt történtek lépések,