Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2005. december 19 (282. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
21 Így van ez az ország karácsonyfájával is. Van alatta olyan, aminek örülni lehet, ami tavaly még nem volt. Ez persze nem a politikusok ajándéka. A politikai osztály se nem Mikulás, se nem Jézuska, a z ország dolgozott meg érte, azzal, hogy idén ezermilliárddal több a munkája eredménye, ezermilliárd forinttal több a nemzeti jövedelem, mint tavaly. Ha tízmillióan vagyunk, akkor fejenként százezer forinttal több jutott idén, mint 2004ben. Ebből kerülhet ett az ország karácsonyfája alá Útravalóösztöndíj kétezer gyereknek, újlakásszerzési támogatás 40 ezer fiatalnak, átlagosan havi 32 ezer forint életjáradék több ezer falusi idős embernek, felújítási lehetőség 50 ezer panelben élő családnak, új autópályaszakaszok a somogyiaknak, szegedieknek, az M0s használóinak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És az adósság?) A közös szerzemények mögött közös a nemzeti akarat, az igazságtalanságok elleni fellépés akarata. 2005 történelmét az a közös meggyőződés írta, ho gy az igazságtalan különbségek nem örökkévalók. Ezért a 2005ös esztendő a korlátok lebontásának és jelképes és konkrét értelemben egyaránt az utak építésének az éve. (14.00) Voltak persze az idén is kéretlen ajándékok. Az idén is szoros volt a verseny a l egbutább jelzők, a legértelmetlenebb politikai mondatok tekintetében. Legalább karácsonykor próbáljunk nevetni rajtuk; valahogy úgy, ahogy az örökös luxusozásról egy hetilapban megjelent Weöres Sándorutánzat írta: “Haj de messze luxus ország, ott terem lu xus kenyér, luxus ablak luxus rácsán luxus nótát fúj a szél. Luxus póznán luxus vezér luxus nyelven szónokol, egyiké luxus mennyország, másiké luxus pokol. Rémületes luxus harcot vívnak luxus katonák, luxus kézben luxus fegyver, a majmoké a világ.” (Derült ség és taps a kormánypárti oldalon.) Igen, egyesek talán az idén is azt hitték, a majmoké a világ, és alábecsülték az ország IQját. Mert, Jézusom, mit gondolhatott közönségéről az a pártelnök, aki azt mondta, hogy az árak nagyobb ütemben emelkednek, mint az infláció; vagy az, aki szerint Magyarország helyén hamarosan paca lesz a térképen; vagy az, aki azt hiteti el, kétharmados garanciatörvénnyel majd azt is el lehet érni, hogy jövőre két nap süssön az égen. De dobogós helye volt annak a nyilatkozónak is, aki szerint nem igaz, hogy a Fidelitas alelnöke által vezetett iskolából kötelező volt tüntetni menni, csak annyi igaz, hogy aki az iskolában maradt, annak minden órán dolgozatot kellett írnia, a részvétel tehát nyilvánvalóan szigorúan önkéntes volt. Tudom , nem illendő ezeket fölróni, hiszen a Fidesz alelnökétől hallottam azt a szintén jól sikerült mondatot is, miszerint ne beszéljünk többet a múlt vitáiról, törődjünk inkább a jövővel. Ajánlom ezt figyelmébe majd annak a zsebtolvajnak, aki bíró elé kerül. M ondja azt nyugodtan, bíró úr, ne törődjünk többé a múlt vitáival, csakis a jövővel. Ezt a mondatot egyébként alelnök úr arra a kérdésre találta válaszolni, hogy ugyan mit kerestek polgári körösök a miniszterelnököt csótányozó tüntetésen, és hogy a Fidesz s zövetségeseként az V. kerületben felvállalt MIÉP miért koszorúzza a háborús bűnös Bárdossy sírját. Az új évben ideje szem előtt tartanunk, a választópolgárból nem lehet majmot csinálni, a választópolgár felnőtt, a tettekből ítél, tud és akar dolgozni és em elkedni. Ez az ország felfelé törekszik. Erre lehetett építeni 2005ben és lehet 2006ban is. Boldog karácsonyt és új évet Magyarországnak, boldog új évet a köztársaságnak! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : K öszönöm szépen, frakcióvezető asszony. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokr ata Fórum képviselőcsoportjából, “2005 az ígéretek éve” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) :
