Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Pósán László és Pánczél Károly (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - “Ha ön fontosnak tartja a kistelepülési óvodák, iskolák megtartását, akkor miért záratja be őket?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
829 A kistelepüléseken tudják, mi a pénztelenség. Épp olyan szorító, mint a kispénzű nyugdíjasoké, mint a miniszterelnök édesanyjáé is, aki lakótelepi otthonában csak akkor kapcsolja be a konvekt ort, ha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Éppen így vannak a falusi önkormányzatok is. Először csak arra kényszerítik őket, hogy a béreken és a világításon spóroljanak, majd a pedagógusálláshelyeken, végü l pedig bezáratják az ajtót a gyerekek előtt. Le is út, fel is út. Miniszter Úr! A falun élőknek joguk van tudni, hogy milyen sorsot szánnak az óvodáknak, iskoláknak. Mit kívánnak tenni azért, hogy ne zárjanak be több óvodát, kisiskolát? Hogyan szolgálja G yurcsány Ferenc óvoda- és iskolamegtartó céljait, hogy jövőre 100 milliárd forinttal csökkentik az önkormányzatok költségvetését? Ön szerint hová vezet a közoktatásban, ha 100 milliárddal kevesebb pénzt kapnak az önkormányzatok? A Fidesz törvényjavaslatot nyújtott be az óvodák, kisiskolák támogatására. Tudnake önök olyan javaslatot támogatni, amely ezeknek az intézményeknek a fennmaradását szolgálja? Várom válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban. - Közbekiáltások ugyanott: Úgy van! Bravó!) ELNÖK (Mandur L ászló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Magyar Bálint oktatási miniszter úrnak. Parancsoljon! DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ha 1020 vagy éppen 30 fős osztatlan osztályokkal r endelkező iskolákat nézünk, akkor tudjuk nagyon jól, hogy az ott tanuló gyermekek esélyei sokkal rosszabbak, mint a jobban felszerelt, nagyobb létszámú iskolába járóké. És azt is tudjuk nagyon jól, hogy azokról a településekről, ahol ilyen kis létszámmal m űködnek iskolák, a tehetősebbek már elhordják gyermekeiket más települések iskoláiba, ha tehetik. Mindenekelőtt azonban engedjék meg, hogy pontosítsam a képviselő urak által felvetett statisztikai adatot. A képviselő urak szerint statisztikailag megszüntet ett óvodák és iskolák száma 218. Azonban a ténylegesen, jogutód nélkül megszűnt intézmények száma, a 2005. június 15től 2005. szeptember 26ig beérkezett intézményi okiratok alapján, mindössze 23 darab. Ugyanezen időszakban ugyanakkor 95 új intézményt is alapítottak, ebből 49 jogelőd nélküli. Egy intézménynél fenntartóváltás történt, 45nél pedig átszervezés következtében jött létre az új intézmény. Jogutóddal megszűnt, vagyis átszervezés következtében elveszítette önálló intézményi státusát 193 intézmény. Ez azt jelenti, hogy ezen intézmények nagy többségükben egy közoktatási intézmény tagintézményeként működnek tovább, ami nem jelenti az intézmény megszüntetését egy adott településen. A Magyar Köztársaság 15 éves múltja alatt nem volt olyan költségvetési év, amely a közoktatási központi forrásokat ne a gyermeklétszámhoz kötötte volna az elosztás során. E támogatási forma eredményezte azt, hogy a kistelepülések a csökkenő gyermeklétszám miatt egyre szűkösebb forrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy saját intézm ényfenntartással lássák el kötelező feladataikat. Ezt érzékelve kínált egy megoldási lehetőséget a kormányzat 2004ben a többcélú kistérségi társulási törvény előkészítésével, amelyet a parlament elfogadott. Ennek megfelelően a 2005. évi költségvetési törv ény egyik legfontosabb eleme a közszolgáltatások kistérségi szintű feladatellátásának ösztönzése volt. E cél megvalósítása több úton is lehetséges. Az egyik út az összefogás erősítése, ösztönzése. A kistérség a szolgáltatások területén lát el kiegyenlítő s zerepet, amelynek révén az állampolgárok közel azonos színvonalon részesülhetnek azokból a szolgáltatásokból, amelyekhez ma egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségek árán juthatnak hozzá. Mindezen cél érdekében a kistelepüléseknek keresni kell a feladatok m egoldásának közös lehetőségét. A demográfiai folyamatok által generált átalakítások vagy a nem megfelelő színvonalú nevelésoktatás olyan problémák, amelyeket kezelni
