Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
806 elutasítja az ellenzék , hanem legalább egy pillanatra végiggondoljuk, hogy minek mi az előnye, és minek mi a hátránya. Ami a foglalkoztatottságot illeti: egyetértek azzal, hogy önmagában azzal nem lehet megelégedni, hogy mára több embernek van munkája, mint mondjuk, három évvel ezelőtt. És nemcsak azért nem lehet megelégedni, amit sokszor mo ndanak nekem az ellenzéki képviselők, hogy mi 400 ezer új munkahelyet ígértünk, hanem azért nem lehet megelégedni ezzel, mert amíg egyetlenegy olyan embernek nincs munkája, aki szeretné, hogy legyen, addig nem lehet egy kormány elégedett. Azt pontosan tudj uk, hogy többen szeretnének dolgozni, mint ahány embernek van munkája. Őszintén szólva az sem nyugtat meg engem, hogy az elmúlt időszakban rendkívül sok intézkedést tettünk annak érdekében, hogy olyan világ teremtődjön Magyarországon, hogy aki akar, az tud dolgozni. Említettem már a kék könyvet. Önök is jól tudják, hogy éppen a száz lépés programjának részeként álláskeresési támogatási rendszert hoztunk létre, ennek egy sor következményével, a munkanélkülisegélyezési rendszerből. A családi segélyezés új re ndszere, sőt a családtámogatás új rendszere kifejezetten ösztönzi a munkába állást. A Startprogram, amely a fiatalok munkába állását segíti, nagyon jelentős közteherkedvezményekkel azt támogatja, hogy a munkáltatók azoknak adjanak munkát, akiknek az első munkatapasztalat a legfontosabb: az éppen végzett fiatal egyetemistáknak, szakmunkásoknak. Örömmel mondhatom, hogy a következő hónapokban a korábbiaknál is nagyobb közmunkaprogramot indítunk el annak érdekében, hogy oda is jusson munka, oda is jusson kenyé rkereseti lehetőség, ahol az előbbi programok hatására sem nyílott elegendő munkahely. S folytathatnám a sort. Összeírtak a kollégáim vagy nyolctíz olyan pontot, amely mind azt szolgálta csak az elmúlt két évben, hogy Magyarországon több munkahely legyen, hogy a munkáltatók nagyobb bátorsággal, nagyobb érdekeltséggel keressék a legális munkavállalókat. De ez még nem elég. Ezért a munkaügyi miniszter úr a kormány kérésére éppen az elmúlt napokban egy jelentést nyújtott be az Országgyűléshez azzal a szándékk al, hogy vitassuk meg, annak, amit tettünk, mi az eredménye, mi a hatása, mit kell még tenni. Ebben is várjuk természetesen a kormánypárti és az ellenzéki képviselők, szakértők és pártok véleményét. Értékelni fogjuk, hogy mit lehet még tenni ennek érdekébe n, mert példának okáért úgy látszik, az, hogy az egységes egészségügyi hozzájárulást - ami több mint 4 ezer forint volt, amikor elkezdtünk kormányozni - az idei évben majdnem 2 ezer forinttal tovább csökkentjük, a jövő évben pedig meg fog szűnni, még ez se m elég. Mit kell még hozzátenni? Mi legyen a következő lépés, amit meg lehet tenni annak érdekében, hogy Magyarországon több munkahely legyen? Abban például biztos vagyok, hogy nem kell azt mondani a vállalatoknak, nem kell azt üzenni a munkáltatóknak, hog y Magyarországon olyan a jogrendszer, hogy ha akarjuk, akkor visszavesszük a tulajdont. Ez, példának okáért, azt hiszem, hogy nem segít. Jobban segít az, ha inkább partneri viszonyt hozunk létre állam, munkáltatók, munkavállalók között, mert hiszen ez az a partneri viszony, amelyben a kiszámíthatóság bázisán mindenki mer fejleszteni. (13.30) Ha fenyegetjük a munkáltatókat, ha fenyegetjük a munkaadókat, hogyha azt üzenjük a vállalatoknak, hogy csak rajtunk múlik, hogy mikor vesszük vissza a vállalatokat, akk or szerintem ez nem segít. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Van a politikának egy olyan része, amelyről viszonylag ritkán esik szó itt a parlamentben - be kell vallanom, hogy amikor egyszeregyszer szót ejtünk róla, akkor is azt tapasztalom, hogy viszonylag kevesebb figyelmet vonz – : ez Magyarország külpolitikája. 2002 után egy nagyon határozott külpolitikai hangsúlymódosítás ment végbe, amelyet bizonyos területeken 2004et követően mi tovább erősítettünk. Ennek talán az egyik legmarkánsabb ré sze, hogy a külpolitikai kapcsolatokban kevesebb ideológia és több pragmatizmus, hogy a külpolitikai kapcsolatok közvetlenebbül szolgálják az ország gazdaságfejlesztési céljait.
