Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BÁNKI ERIK (Fidesz):
787 Nagyon szomorú következtetéseket tudtunk levonni a turizmusra vonatkozóan, hiszen a szám ok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az a folyamat, ami a kormányváltással, a Medgyessy, majd később a Gyurcsánykormány hivatalba lépésével elkezdődött, gyakorlatilag a turizmus fekete időszakát jelenti. 2002, a kormányváltás éve éppen a csúcsa volt a hazai turizmusnak, hiszen mind a belföldi turizmus élénkülése, mind a külföldi vendégek számának a növekedése azt jelezte, hogy a Széchenyiterv fejlesztéseivel elindult időszak meghozta a gyümölcsét, hiszen a turizmus bevételei nőttek, a turizmus államhá ztartásra gyakorolt hatása kedvezően változott. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a külgazdasági egyensúlyt akkor a turizmus több mint 4 milliárd dolláros bevételei tudták biztosítani. Hogy csak egy összehasonlító számadatot mondjak: a turizmus bevételei tudták kompenzálni például az energiaszektor teljes importköltségét, ami, azt gondolom, nem kis teljesítmény Magyarországon, hiszen tudjuk, az energiahordozók terén nem állunk túl jól, egyértelműen komoly importra szorul az ország. Nézzük a tényeket! 2004ben a kormány folytatta a mármár hagyományos tevékenységét, több alkalommal is megváltozott a kormányzati struktúra. A turizmus a kormányváltást követően a Gazdasági Minisztériumból a Miniszterelnöki Hivatalba került, majd nem sokkal később a Miniszterelnöki Hi vatalból visszakerült az akkor már Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba. Ez a folyamat azonban nem állt meg, sőt 2004ben - ha lehet - kicsúcsosodott, hiszen egy éven belül kétszer is változott ez a pozíció. Ugyanis mit ad isten, a Gazdasági és Közleked ési Minisztériumból újra visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalba Pál Béla államtitkári felügyelete alá, majd még 2004 októberében átkerült a Gazdasági, illetve a Miniszterelnöki Hivatalból... - már én sem tudom követni az eseményeket, hát még azok a szere ncsétlen vállalkozások, amelyek a turizmus területén dolgoznak, illetve azok az önkormányzatok, amelyeknek a működését jelentősen meghatározza ez a szakterület , láss csodát, 2004 októberében a Miniszterelnöki Hivatalból az akkor újonnan létrejövő, region ális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Kolber István felügyelete alá került. Meg kell hagyni, egyvalaki nem változott az elmúlt évek során: Pál Béla, aki önmagában jelentette a kontinuitást ezen a területen. A költözés - mint az előző évek során számtalanszor - itt is azt eredményezte, hogy mind a pályázati kiírások, mind azok elbírálása jelentős csúszásba kerültek. (19.50) A szervezeti felépítés ugyan változott, Csillag István szelleme azonban továbbra is kísértett ezen a szakterületen, hiszen akik a turizmussal foglalkoznak, talán soha nem fogják elfelejteni azt az expozét, amikor a miniszter úr belépett, és nagy boldogan azt nyilatkozta a bizottsági meghallgatáson: a turizmusnak nincs szüksége állami támogatásra, hiszen az eltartja önmagát. A turizmus szereplői persze erről is teljesen másként gondolkodtak akkor is és azóta is, azonban a kormányzati álláspontok nem változtak, hiszen a számok egyértelműen igazolják, hogy amíg 2002ben a turisztikai célelőirányzat összege 30 milliárd forint volt, addig ez az összeg 2003ban már 18 milliárd forintra csökkent, a 2004es költségvetés irányszámai pedig 14 milliárd forintot tartalmaztak. Ez a 14 milliárd forint már kevesebb mint a fele annak, ami az Orbánkormány utolsó évében e zt a területet támogatásként jellemezte. Azonban ez nem volt elég, még az év folyamán 2 milliárd 350 millió forint zárolásra került ebből az összegből, azaz összesen 11,2 milliárd forint maradt év végére a turisztikai célelőirányzatban, amiből a nemzeti ma rketingköltségvetést, a pályázati támogatások rendszerét, illetve a Magyar Turizmus Rt. működését is biztosítani kellett külképviseleti hálózattal, külképviseleti rendszerrel együtt. Tehát 2004re sikerült a 2002es évi támogatási szint 37 százalékát elér ni. Azt gondolom, hogy ez méltánytalan ehhez a szakterülethez. Ebből a forrásból történt 2004ben a nemzeti turisztikai marketing- és promóciós tevékenység finanszírozása, továbbá a turisztikai kínálat minőségi és mennyiségi fejlesztése a Szé chenyi turizmusfejlesztési program és a területfejlesztési koncepció keretében meghirdetésre került pályázatok révén. Az állam a turisztikai beruházásokat, a turisztikai termékek létrejöttét és a meglévő
