Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
758 SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrégen, tavaly decemberben hoztuk meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól ó törvényt, és az elfogadás, pontosabban a hatálybalépés óta tudjuk, hogy ezeknek az általános szabályoknak elsődlegessége van a különös eljárási szabályokkal szemben. Mégis, már ezen törvényben is rendelkezés történt arról, hogy ezen általános normáktól b izonyos esetekben eltérésre nyílik lehetőség, eltérésre nyílik lehetőség a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes biztosítópénztári és a magánnyugdíjpénztári tevékenységek felügyeletével kapcsolatos eljárások során. Nyilván erre alapoz az előttünk lévő és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat módosítása, melynek általános indoklásából megtudhatjuk - idézem , hogy a felügyelet - mármint a PSZÁF - számára előírt feladatok összetettsége, illetve a stabilitást fenyegető ve szélyek elhárítását célzó gyors intézkedések igénye indokolttá teszi a Ket. szabályaitól való eltérést, különös tekintettel az eljárási határidőkre, az ügyfeleket megillető egyes eljárási jogosultságok korlátozására. Ezen korlátozásoknak azonban nyilvánval óan van egy olyan ésszerű határa, amely nem teszi teljes mértékben lehetetlenné és kizárttá más szempontok vagy más érdekek, más érdekeltek alapvető jogainak érvényesülését sem. Márpedig az előttünk lévő törvénytervezet, amelyet összességében támogatni tud unk, és örömmel hallottuk, hogy az előttünk felszólaló képviselők is ekként foglaltak állást, de mégis, ezen törvényjavaslatnak a jelenlegi formájában van kéthárom olyan pontja, amely meggyőződésem szerint módosításra, javításra szorul, és amely kéthárom pont meglehetősen súlyosan és aránytalanul korlátozza egyes érdekeltek, például - és ez is elhangzott már - a tőzsdei kis- és magánbefektetők jogait. Alig több mint egy hét telt el azóta, hogy a kormány meghirdette az úgynevezett tőzsdeélénkítő csomagját. Nyilván a magyar gazdaság érdekeinek felismerésére vezethető vissza ezen tőzsdeélénkítő csomag kormányszintű meghirdetése. Ugyanis felismerte a kormány, hogy a piacgazdaság ezen alapintézménye, bárhogy szárnyal is a BUX, nem igazán töltheti be a szerepét, hogyha cégek, vállalatok kevéssé érdeklődnek az egyik oldalon, a másik oldalon pedig ugyanúgy az intézményi és kis- és magánbefektetők szintén kevéssé vesznek részt a tőzsdén. A cégek azért kerülnek hátrányos helyzetbe, ha nem mennek tőzsdére, mert ezálta l a legolcsóbb és legátláthatóbb fejlesztési forrásról mondanak le, míg a kisbefektetők pedig azért, mert azok a hatalmas eredmények, amelyek realizálhatók a tőzsdén, nem nekik jutnak osztályrészül, hanem külföldi, általában intézményi befektetőknek. Tehát a kormány jó felismerésből táplálkozva hirdette meg ezt a tőzsdeélénkítési csomagot, és most úgy tűnik, hogy ha itt az előttünk lévő törvényjavaslat egykét pontján nem módosítunk, akkor ez bizony ellene megy ennek a hangulatnak és ennek az intézkedésnek. Három ilyen részt szeretnék a törvényből kiemelni, ahol véleményem szerint - és részben elhangzott már az előző felszólalások során, tehát mások szerint is - a kisbefektetőket kedvezőtlenül érintő, szűkítő rendelkezésekkel találkozhatunk. A törvényjavasla t, az előttünk lévő törvényjavaslat például megfogalmazza az ügyfél fogalmát, amibe a kisbefektetők nem férnek bele, miközben a PSZÁF határozatainak esetleges felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól csak az ügyfeleknek lehet kérni és indítványozni, azaz a k isbefektetőknek nem, csak azoknak, akik a PSZÁF határozataiban név szerint is szerepelnek. Így azután a kis- és magánbefektetők tulajdonképpen, bár jogukban és érdekeltségük okán sérelmet szenvedhetnek, jogorvoslati lehetőséggel a törvény jelenlegi megfoga lmazása szerint nem élhetnek, a kisbefektetők kizárásra kerülnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséből. Így csak a felvásárlók és nem a kis- és magánbefektetők indíthatnak esetleg, adott esetben a PSZÁF határozataival szemben bírósági jogorvoslati eljár ást, és ez meglehetősen méltánytalan, nem is racionális, és úgy gondolom, ezt mindenképp orvosolnunk kellene.
