Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
751 alaposabbnak kellene lennie, mert ez egyfajta nevelés, edukációja mindenkinek: a részvényesnek, a vállalkozónak, az üzlettársnak, az alkalmazottaknak. Mindenki jobban érzi magát, hogyh a tudja, hogy a dolgok rendben mennek. Itt vetődik fel számomra az egyik legkérdésesebb kérdés, nevezetesen, a kamara létrehozatala: a Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Tisztelt Országgyűlés! A kamara - mi is az a kamara? Egy érdekképviselet vagy egy hatóság? (17.00) Nagy kérdés, szinte döntő kérdés. Érdekképviselet? Úgy, mint a Kereskedelmi és Iparkamara vagy a mezőgazdasági érdekképviselet? Vagy egy hatóság, úgy, mint az Ügyvédi Kamara meg az Orvosi Kamara? És hogyan is van ez a szerepmegosztás? Ez még megvil ágításra vár valamikor vagy ebben a törvényben. Attól tartok, talán erre nem kerül sor, de akkor egy feladat valamikor, amikor egy alaposabb előkészülettel eljutunk oda, hogy az egész témával foglalkozzunk. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki pads orokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) A vitában elhangzottakra Molnár Albert államtitkár úr válaszol. MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is úgy látom, hogy ez nem az a törvény lesz, amin olyan nagyon sokat fogunk vitatkozni. Hiszen ahogy kivettem, valamennyi szemszögből nézve is kiállta a próbát ez a törvény. Előre szeretném bejelenten i, hogy nyitottak leszünk minden olyan módosításra, ami a kitűzött célt előreviszi, és amely ezen még javítani tud. Azt hiszem, ahogy haladunk az Európai Unió felé, úgy nyílnak ki azok a kérdések, amelyeket napirendre kell vennünk, így például, ha devizába n vagy valamilyen egyéb pénznemben akarunk számlát írni, akkor azt meg lehessen tenni, vagy ha valamilyen devizában akarunk számlát vezetni, mérleget készíteni, akkor ezt megtehessük, hiszen előbbutóbb itt lesz az euró bevezetése, és akkor mindenkinek eur óban kell majd a mérlegét elkészíteni. Alapvetően ezen a törvényen belül mind a két törvényrész módosítását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény generálta, hiszen ez novemberben életbe fog lépni, és valóban vannak lépések, amelyek emiatt kellett hogy átvezetésre kerüljenek, de még ezzel is időben vagyunk. Azt gondolom, valóban érdemes szót ejtenünk a könyvvizsgálók státusáról, jövőképéről, ki kell alakítanunk, hogy a könyvvizsgálókat milyen módon kívánjuk igé nybe venni a magyar gazdaság átláthatóságának javításában, a magyar gazdaság versenyképességének javításában. Itt most nem is vetnék fel kérdéseket, de például, hogy meddig tartható fenn az 50 milliós könyvvizsgálati értékhatár, milyen szerepet szánunk a k önyvvizsgálóknak, azt hiszem, ezek mindmind eldöntendő kérdések, és tényleg nagyon izgalmas kérdések. De talán ez egy külön törvénynek legyen majd a feladata. Azt gondolom, hogy a 100 ezer forintos értékhatár emelése, amit egyébként mindenki üdvözölt, a v állalkozások számára valóban kedvező. Az államháztartás szempontjából úgy ítéltük meg, hogy körülbelül 6 milliárd forint az az adó, amit az 50 ezer forintról 100 ezer forintra történő módosítás generálhat. Itt igazából egyik évről a másikra helyezünk át ad óalapokat, csökkentünk adóalapot. Számításaink szerint ez olyan 6 milliárd forint első évben való adó be nem folyását jelenti a költségvetés számára. 2001ig 30 ezer forint volt ez az értékhatár, és gyakorlatilag 2001. január 1jétől van az 50 ezer forint, tehát ha az inflációt nézzük 2001 óta, akkor is indokolt lett volna ennek a mértéknek a növelése. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
