Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
664 kifejezni. Így nem lehet felelős köl tségvetési politikát csinálni Magyarországon, ahogy ön a parlamentben ezt lekezeli, és a tegnapi válaszait is figyeltem: teljesen megdöbbentő volt. Mit szól ön ahhoz, hogy 2003ban decemberben még 3,8 százalékos hiányt terveztek, és ma már a valóság az, ho gy 6 százalék feletti lett a hiány mértéke, és az Európai Unióban önök, példátlan módon, legalább hathét számot kommunikáltak eddig az év során a költségvetési hiányra vonatkozóan. Ezt nem lehet elbagatellizálni, tudniillik erről alkotnak véleményt az ele mzők, a pénzügyi befektetők Magyarországon, hogy hogyan alakul a hiány mértéke. Magyarország az Európai Unióban, az Európai Bizottság előtt teljes mértékben elvesztette a hitelét, és amit ön mond, az egyszerűen nem igaz, mert Magyarország, Görögország után , a legrosszabbul áll a költségvetési hiány mértékét tekintve. Kérem, vegye ezt komolyabban! (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Molnár Albert államtitkár úrnak. MOLNÁR ALBERT pénzügyminis ztériumi államtitkár : Köszönöm. Azt gondolom, hogy megmaradok a tényszerűségnél. Amit Tállai úr itt elkezdett képviselni, ezeket a gondolatokat, pedig ön szakember, tehát tudomásul kellene venni (Keller László közbeszólására reagálva Tállai András: Szaladj a rendőrségre, te ahhoz értesz!) , amit az Eurostat leír. Oda fogom adni önnek, mindjárt lemásoljuk, elolvashatja ezeket a számokat. Azt hiszem, hogy akkor, amikor egy autópályát húsz vagy ötven évig használunk, és azt egy év alatt kell elszámolnunk költsé gként, ha ezt egy vállalatra lefordítjuk - mondjuk, egy műanyagipari vállalkozás vesz egy 10 millió forintos gépet, amivel tíz évig fog termelni , nagyon normális gondolkodás az, és ez van a magyar számviteli rendszerben, hogy ezt a gépet nem a beszerzés évében számolja el költségként az adott vállalkozás, hanem tíz év alatt, ahogy az leamortizálódik, ahogy a termelésben átadja az értékét. Azt gondolom, hogy az nem volt egy földtől elrugaszkodott gondolkodás, mi is úgy gondolkodtunk, ha egy autópályát nem egy év alatt használunk, hanem húsz vagy harminc év alatt, akkor bizony ennek a költségeit is ennyi év alatt kellene elszámolni. Képviselő úr, amiről ön beszél, az tehát köszönésben nincs a valósággal. Az, hogy az Európai Unió statisztikai szakemberei úgy minősítik, hogy nekünk az autópályaberuházásainkat egy év alatt el kell számolnunk, ez a mi pechünk, valóban, de tudomásul vesszük, hogy az Európai Unió így döntött, mert az Unió tagjai vagyunk. Ez viszont azt jelenti egyébké nt, hogy az autópályán kívüli államháztartási hiányt, vagyis a 3,6 százalékot tartani fogjuk. A hiány mértéke annyival lesz több, amennyi autópályát olyannak fognak minősíteni, hogy egy év alatt el kell számolnunk költségként. Köszönöm szépen. (Taps az MSZ P padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra következik Kékesi Tibor képviselő úr, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az EUbefizeté sekkel kapcsolatos, Magyarország pozícióját vitató polémiához szeretnék elsősorban hozzászólni. Én úgy érzem, hogy itt az ellenzéki képviselők kicsit pontatlanul fogalmaznak; mindig arról beszélnek, hogy Magyarország pozíciója milyen volt. Úgy gondolom, ho gy amikor Magyarország pozíciójáról beszélünk, akkor ebben benne van a költségvetés, benne vannak a vállalkozások, a gazdák számára juttatott pénzek. Világos, eredményszemléletben közel 50 milliárd, pénzforgalmi szemléletben 70 milliárdot meghaladó mértékű volt Magyarország nettó kedvezményezetti pozitív pozíciója. Amikor ennek egy részéről, csak a költségvetésről beszélünk, akkor valóban egy 27 milliárdos nagyságrendű negatív szaldó mutatkozik, de nem azért csatlakoztunk az Unióhoz, hogy a költségvetés jár jon jól, hanem azért, hogy Magyarország járjon jól ezzel. A gazdák megkapták a 90 milliárd közeli támogatásukat, és amit a számlán sem lehet követni, mert közvetlenül az Unióból
