Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 12 (244. szám) - Márfai Péter (MSZP) - az informatikai és hírközlési miniszterhez - “Egy OECD-tanulmány kapcsán” címmel - ELNÖK (Mandur László): - MÁRFAI PÉTER (MSZP): - ELNÖK (Mandur László):
67 Az imé nti gondolatot folytatva azt szeretném mondani, hogy az úgynevezett I. csoportba, aminek az arányát én az imént meghatároztam, a gyermeken és a szülőn kívül ide tartozik a házastárs, miközben a II. csoportba tartozik a megbontás szerint, a jelenlegi statis ztikai nyilvántartás szerint az unoka. Ez a zavaró körülmény lehet az önök által kért adatok, illetve a mostani nyilvántartás adattartalma között. Azt tudom mondani, hogy nem nagy pontossággal, de becsült adatként ez a bizonyos 80 százalékos mérték határoz ható meg, amit ha kerek számban nézünk a 9,9 milliárd forinthoz képest, ez nagyjából 8 milliárd forint, 7,9 milliárd forint, amivel ilyen értelemben számolni lehet. Arra a felvetésére, hogy vajon képese a rendszer ezt most lehozni, azt tudom mondani, hogy a mostani ismereteink szerint nincs rögzítve ilyen típusú a jelenleg futó illetékhivatali nyilvántartási rendszerben. Hogy meg lehete csinálni vagy sem, ezt meg kell majd kérdezzük, mert nem tudom most megmondani önnek külön azt, hogy át lehete alakítan i esetleg a nyilvántartást ilyen jellegű lekérdezésre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) Márfai Péter (MSZP) - az informatikai és hírközlési miniszterhez - “Egy OECDtanulmány kapcsán” címmel ELNÖK (Ma ndur László) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Márfai Péter, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni az informatikai és hírközlési miniszternek: “Egy OECDtanulmány kapcsán” címmel. Képviselő úr, öné a szó. MÁRFAI PÉTER (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A napokban jelent meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD tanulmánya a magyar infokommunikációs ágazat helyzetérő l. A tanulmány a 30 legfejlettebb ország infokommunikációs felkészültségét és fejlődését hasonlítja össze a 20022004 közötti időszakban. Az IKTszektor a nemzeti össztermék 7 százalékát állítja elő, és jelentős szerepe van exportunk növekedésében is. Az O ECD a felmérésében megállapította, hogy javultak Magyarország helyezései a nemzetközi rangsorban az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi és minőségi mutatói tekintetében. Megemlítek néhányat ezek közül. A vizsgált 30 ország között két évvel ez előtt Magyarországon volt a legdrágább a mobiltelefonhasználat, mostanra pedig már 18 olyan ország van, ahol drágább ez a szolgáltatás, mint nálunk. Negyedikek vagyunk abban a rangsorban, amely a szélessávú technológia árcsökkenését jelzi. Hasonló mutató az, hogy a távközlési berendezések exportjának részaránya pedig a teljes termékexporton belül az elmúlt évek során tízszeresére nőtt, eléri a 14 százalékot. Egyedül a hagyományos vezetékes hangszolgáltatás területén érte érdemi kritika hazánkat, mert 2004 augusztusáig csak fokozatosan érvényesültek az elektronikus hírközlési törvény versenyélénkítő hatásai. Megjegyzem, hogy azóta ezen a területen is áttörés történt, az új hírközlési törvény hatására korábbi hat helyi monopolhelyzetű szolgáltató helyett ma 2 5 cég verseng a fogyasztókért. Például a belföldi távolsági hívások árának mintegy 40 százalékos árcsökkenése következett be a három év alatt. Az infokommunikációs szektor mind kínálati oldalról, mind keresleti oldalról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pozitívan hat a gazdasági növekedésre. A gyorsabban növekvő országok vagy a jelentős infokommunikációs szektorral… (Az elnök ismét csenget.) Fölteszem a kérdéseimet. ELNÖK (Mandur László) :
