Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KARSAI PÉTER (MDF):
660 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megadom a szót Karsai Péter képviselő úrnak, MDF. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Lassan háromnegyed éve nagy vita dú l azon, hogy 2004ben hogyan alakultak pénzügyi kapcsolataink az Európai Unióval, nettó befizető volte Magyarország, vagy pénzügyi előnyei származnak a csatlakozásból. A Pénzügyminisztérium 76,5 milliárd forintos pozitív, az Állami Számvevőszék a 2004. év i költségvetésben megjelenő pozitív és negatív tételek alapján 27 milliárdos negatív szaldót mutatott ki. Az Állami Számvevőszék anyagából az tűnik ki, hogy a PM számításai sok pontatlanságot tartalmaznak, s ennek következtében nem 76,5 milliárd, hanem csa k 63 milliárd forint van a kincstári egységes számlán, ami annak pozícióját javítja, de ez nem jelenik meg a központi költségvetésben, arra hatást nem gyakorol, ezért az ÁSZ ezt a 2004. évi költségvetés helyzetének elemzésénél nem is vette figyelembe. A vi ta oka abban keresendő, hogy kérésünk ellenére az Európai Unió pénzügyi kapcsolatok könyvelése nem kellően áttekinthető és nem eléggé hozzáférhető, ami feltételezéseink szerint nem véletlen. A zárszámadást olvasva és látva azt a példátlan lazaságot, ahogy a kormány a költségvetési törvénnyel bánik, ami a 2004. évet jellemezte, valamint követve azokat a példátlan trükköket, amelyeket a költségvetés valós helyzetének elkendőzésére bevetett, semmi okunk arra, hogy ebben a kérdésben ne fogadjuk el az ÁSZ állásp ontját. S ehhez a véleményhez csak újabb adalék az Európai Unió pénzügyi biztosának szeptember 1415i látogatása, ami egyértelművé tette - amit a szakma már régen tudott , hogy a kormány autópályaépítési trükkje elfogadhatatlan az Unió számára. A bajt a zonban nem ez a könyvelési vita jelenti, hanem az, hogy a kedvezményezettek nem tudtak megfelelően hozzáférni az EUtól származó pénzügyi forrásokhoz és az ezekhez tartozó hazai kiegészítésekhez. Ennek okait kell alaposan feltárni. Az Európai Unió által fo lyósított összegeket azért nem tudták megjeleníteni a költségvetésben, mert a kormány nem tudta a kijelölt célokra a megfelelő mértékben elkölteni azokat. A támogatási rendszer befogadására kialakított intézményi kapacitás rosszul működik, kisebb a szükség esnél, ami tervezési hiba. Ellentmondásnak látszik, de az intézményeket és a vállalkozókat nem készítették fel kellő mértékben ezekre a lehetőségekre. Az agrártámogatásokon kívüli EUforrások koordinációjáért a Nemzeti Fejlesztési Hivatal felelős, amelynek hatékony működéséről a rendszer szereplőinek eltérő a tapasztalata. Idézet az Állami Számvevőszék jelentésének 138. oldaláról: többek között ennek tudható be a támogatások igénybevétele folyamatának hosszadalmassága. Ugyanígy negatív vélemények alakultak ki a hivatal által lassan épített informatikai alapú monitoringrendszerről, ami egyebek között a pályázatok hatékony feldolgozását is lassította. A strukturális alapok támogatásával megvalósuló operatív programok pályázatainak rosszul ütemezett meghirdetés e esélytelenné tette a pályázókat a támogatások tárgyévi igénybevételére. Ehhez járult a pályázatok elbírálásának több mint öt hónapos ideje. Az AVOP egyetlen előirányzatára sem volt teljesítés, a kohéziós és a schengeni alapból sem történt folyósítás. Az agrárterületeken sem volt jobb a helyzet. A SAPARDprogram 2004. április 30án lezárult, az utolsó hónapban adták be az utóbbi másfél év pályázatainak 90 százalékát. Az MVH nem volt felkészülve ekkora tömegű pályázat feldolgozására, ezért - az ÁSZjelentés tanúsága szerint - ”a pályázatok közel felét érdemi bírálat nélkül elutasították”. Az egységes területalapú támogatások és az ehhez kapcsolódó 30 százaléknyi hazai kiegészítő támogatások kifizetésének történetét és problémáit a gazdatüntetések mindannyiun k számára világossá tették. A határidőt a kormány tartotta, de a célszerűségi szempontok mindenképpen sérültek. Ezeket a kifizetéseket számos okból nem lett volna szabad 2005 közepéig elhúzni. Ha későn is, de az agrárterületen a kormány levonta a konzekven ciát. Az agrárbomba azonban tovább ketyeg, a 2005. évi költségvetésben a topuptámogatások több mint 90 milliárd forintos előirányzata nincs
