Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
658 Ami a legdurvább, Tállai képviselő úr, egyik szavával ostorozta azt, hogy lépéseket tettünk a költségvetés jav ítására, a másik szavával pedig azt rótta a terhünkre, hogy nem tudtuk kezelni szerinte a költségvetés hiányát. Ilyen ellentmondásos megszólalásoktól tartózkodni kellene, mert így az emberek nagyon nehezen tudnak eligazodni, hogy akkor most végül is tettün k lépéseket annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya megfelelő mederbe kerüljön, vagy pedig nem tettünk lépéseket. A zárszámadás egyébként, csak hogy világos legyen Tállai képviselő úrnak, azt rögzíti, hogy igen, meg kellett küzdeni a költségvetés e gyensúlyi pozícióinak a javításával, meg kellett tenni azokat a szükséges lépéseket, amelyekkel az egyensúly kordában tartható. Igaz, hogy nem értük el a tervezett egyensúlyi értéket, de nem is maradtunk el túlságosan a kitűzött céltól, nem beszélve arról, hogy persze azzal az örökséggel, amit 2002ben átvett a kormány (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: 350 milliárd!) , nyilván nem lehet egy vagy két hónap alatt megbirkózni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra meg adom a szót Halmai Gáborné képviselő asszonynak, MSZP. HALMAI GÁBORNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy éppen mindig a költségvetési törvény beadása előtt készül el a zárszámadási törvény, hisz en meggyőződésem szerint a zárszámadási törvény tárgyalásának nagyon sokféle funkciója van, ezek közül az egyik funkció a tényleges leltár készítése, a tényleges leltár elkészítése minisztériumonként és az államháztartás egészében. A tényleges leltár elkés zítése mellett az ÁSZ minden évben vizsgálja a törvényességet, a számszerűséget, de a legfontosabb feladat mégiscsak az, hogy tendenciákat nézzünk meg, és ennek függvényében tervezzük meg a jövőt. Saját szakterületemen, a kultúrában több szempontból is érd emes volt átnézni és elemezni az előző év zárszámadását. Érdemes megvizsgálni azt, hogy merre mentek a folyamatok, milyen feladatokat végeztünk el, hol van változatlanul elmaradás, milyen újdonságok segítették a kultúra szereplőit és fogyasztóit, és hol va n szükség újragondolásra. Először nézzünk néhány újdonságot! Nagyon fontos terület a közgyűjtemények modernizációja, a muzeális gyűjtemények széles körben való hozzáférhetővé tétele, az állami múzeumok ingyenességének bevezetése. Ezzel párhuzamosan nagyon fontos az önkormányzati múzeumok állandó kiállításainak tartalmi és infrastrukturális megújítása. Az első tárgyalásokon mindenki azt prognosztizálta, hogy az ingyenessé tétel még nehezebb helyzetbe hozza majd az egyébként sem bővelkedő intézményrendszert, de a tények mást mutattak. Az adott év bevételi előirányzata a tervezetthez képest 15 százalékkal növekedett, ezen belül a működési bevételek 50 százalékkal haladták meg az eredeti előirányzatot. Tovább elemezve a számokat az is kiderül, hogy különösen a k özgyűjteményeknél nagyarányú a növekedés, az intézmények az állandó kiállítások ingyenességét egyéb rendezvényekkel és időszaki kiállításokkal ellensúlyozni tudták. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgozva végzik mindezt. Törté ntek a területen olyan beruházások, amelyek hosszú távra is alakítják a lehetőségeket. A központi beruházások közül megvalósult a Páva utcai zsinagóga Holokauszt Múzeummá és Dokumentációs Központtá alakítása, a terveknek megfelelően folytatódott a Magyar N emzeti Múzeum nagyrekonstrukciója a Természettudományi Múzeum újabb épületeinek felújításával, ezzel a múzeum és vidéki intézményeinek látogatószáma elérte a 620 ezret. Elkészültek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum déldunántúli tájegységének új épületei is. 20 04nek volt az ideje, amikor elindult az Alfaprogram, ami kimondottan a vidékre tekintett. 2004ben 13 vidéki intézmény felújítására került sor 320 millió forint támogatással, amely összességében országosan a látogatószámot másfél millióval megnövelte.
