Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
623 Ami pedig az egész módosító csomagot illeti, nos, én szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy az ajánlás 1. pontja, de a 2. pontja is bizony olyan kérdéseket érint, ami bizony alkotmányossági problémát felvet. A többciklusú képzés rendjének, a képzés szerkezetének szabályozására vonatkozó kormánynak adott hatáskör az, ami meglátásunk szerint alkotmányba ütközik, ugyani s az 51/2004. számú alkotmánybírósági határozat alkotmányellenesnek minősítette a többciklusú képzés szabályainak megalkotására a kormánynak adott törvényi felhatalmazást. A többciklusú képzés alapvető szabályai - az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint - kizárólagos törvényhozási tárgykörnek minősülnek. Itt pedig újra önök visszahozzák azt a témát, amit egyszer az Alkotmánybíróság már joggal kifogásolt, és joggal minősített alkotmányellenesnek. A jelenlegi törvényjavaslat számos alapvető szabályt ugyan meghatároz a többciklusú képzésre vonatkozóan, de ezek után nyitva hagyja a kormány hatáskörét, hogy a többciklusú képzés rendjét és szerkezetét szabályozza. Ez azért problémás, mert a törvényjavaslat törvényhozási tárgykörre ad felhatalmazást a kormánynak , és ebből a szempontból lényegtelen egyébként, hogy a kormányrendelet mit használ ki a felhatalmazásból. Kizárólag a felhatalmazás alkotmányellenesen tág köre az, ami bizony jogilag problematikus. Magyarul, ez azt jelenti, hogy a kormánykoalíció most ugya nazt az alkotmánysértő jogalkotási bűnt készül elkövetni, amit pontosan egy éve már megtett. Nem törődnek az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatával, törvényhozási tárgykört akarnak átjátszani a kormánynak, tovább korlátozva ezzel az Országgyűlés f elsőoktatási kompetenciáját. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos kérdés, és ezt minimum illene azért megszívlelni, és nem lenne szerencsés szemellenzős módon viszonyulni a témához. Az ajánlás 3. pontjában azt javasoljuk, hogy a felsőoktatási intézménye k javaslatának figyelembevételével legyenek meghatározva a képzésre vonatkozó szabályok. Ez ugyanis abból a szempontból talán kivédi azt a problémát, hogy az egyetemi, főiskolai intézmények autonómiája hogyan és mint van jelen. Engedjék meg, hogy röviden i dézzek egyébként a köztársasági elnök úrnak az Alkotmánybírósághoz intézett átiratából, ami erre a kérdésre vonatkozik: “A kutatással és oktatással közvetlenül összefüggő kérdésekben a tudományos élet szabadságához való jog jogosultjainak, a tudomány művel őinek közössége kell hogy döntési joggal bírjon. A tudományos élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát a felsőoktatási intézmények önkormányzata, autonómiája valósítja meg. A felsőoktatási intézmény autonóm döntésére tartozó ügyekben az egyetemek és a főiskolák nem minősülnek a kormány által irányított szervnek.” Nos, folytathatnám még tovább, de azt gondolom, hogy ez a rövid kis idézet önmagában talán alkalmatos arra, hogy némileg elgondolkozzanak azon, hogy bizony nem lenne célszerű újr a elkövetni azokat a problémákat, amelyek miatt valóban joggal lehetne az Alkotmánybírósághoz fordulni. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARAT Ó GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Az alkotmánybírósági határozatoknál mindig érdemes kellő alapossággal elemezni ezeket a határozatokat. Idézzük emlékezetünkbe, hogy mire vonatkozott az ön által említett határozat! Azt a bizonyos felhatalmazást az tette lehetővé a kormány számára, hogy a felsőoktatási törvényben akkor meghatározott képzési szerkezet alapjaitól is eltérjen a bolognai rendszer bevezetése érdekében. Az Alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy e gy, a törvénytől eltérő rendszer bevezetésére kapott lehetőséget a kormány.
