Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
585 továbbra is diszfunkcionálisan működik. A lakhatás megfizethetőségét biztosító támogatást döntően a bérházak nyújtják a fenntartásukra, felújításukra nem fordított összegekkel, miközben a valós szociális és szolidaritás elvű támogatásnak még az elvi alapjai sincsenek meghatározva, ez csupán a helyi önkormányzatok jóérzésén, illetve anyagi helyzetén múlik. A lakáskoncepció mondja: a lakáspolitikai célok között kiemelt szerep jut a hatékony bérlakásszektor kiépítésének, ami a bérlakásállomány s ezen belül a szociális bérlakásállomány szerepének a növekedését jelenti. Az eddigi programok nem hoztak komoly eredményeket. A megállapítás igaz, de hatékony bérlakásszektor csak akkor fog létrejönni, ha a lakbér, a támogatáspolitika világos és kiszámíth ató jogszabályi keretek közé kerül. A kormányzati szándék komolyságát a széles körű társadalmi egyeztetés fontosságára pedig mindennél jobban jelzi, hogy míg a más szektorral foglalkozó civil szervezetek számára a kormányzati források - helyesen - milliárd os nagyságrendűek, a lakásügyi civil szervezetek támogatására egyetlen fillért sem fordított a jelenlegi kormányzat. Pedig náluk bőségesen rendelkezésre áll nemcsak a jelen helyzet súlyos lakásügyi konfliktusainak leltára, hanem az EUkonform modellek haza i bevezetésének tervezete is. Tisztelt Képviselőtársaim! Én személy szerint szívesebben láttam volna ennél egy átfogóbb, jobb szabályozást, hiszen az elmúlt évek azért új helyzetet teremtettek. Ha most módosítunk egy 11 éve létező, nagy, komplex törvénycso magot, akkor azt olyan összehangolt módon tegyük, amely az egész lakáspolitikába is beilleszti ezt a kérdést, és egyúttal megoldja azt a még mindig nagyon jelentős tartozást, amely a régi típusú bérletek területén továbbra is fennáll. Ha Magyarországon fel elős nemzeti kormány lenne, az nem részmódosítást nyújtott volna be. A szabályok egyfelől szigorodnak, és ez jó folyamat. Lényeges alapelvi változás jelentkezik abban, hogy a jelen módosítás abból a helyes alapelvből indul ki, hogy a lakások és a helyisége k bérlete, illetve ezek elidegenítésére vonatkozó szabályok - az értelemszerű eltérésekkel - alapelveiben nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy a szóban forgó helyiség magán- vagy önkormányzati tulajdonban áll. A tervezet megpróbál segítséget adni an nak az európai elvnek és tendenciának az elterjedéséhez, amely elsősorban a városi lakosság körében úgy jelentkezik, hogy a lakosság döntő többsége bérlakásokban lakik. Természetesen ehhez olyan társadalmi viszonyváltozások szükségeltetnek, hogy a lakbérpi acon a lakosság jelentősebb része a megfelelő lakhatás keretében olyan tőkeerővel rendelkezzen, hogy megélhetése megőrzése mellett megfelelő bérlakás birtokába jusson. Ezen alapelvek kiemelé se mellett fontosnak tartom a jogszabálytervezet egyes új rendelkezéseit, amelyek figyelemre méltó új változásokat jelentenek, elsősorban a lakásokkal való visszaélés lehetőségeinek korlátozása irányába hatnak. A javaslat 2. §ában kötelezővé teszi a bérbe adás tényének szerződéses írásba foglalását, ez általános érvényű, és a bérbeadó tulajdonosi pozíciójától független. Az önkormányzati lakás bérbeadására a tulajdonos önkormányzatoknak rendeletet kell alkotni, és az ott meghatározott feltételekkel lehet sze rződést kötni. Értelemszerű, hogy az önkormányzati bérbeadás jellegénél fogva szigorúbb feltételeket is szabhat az általánosnál, amikor nevezetesen az életvitelszerű lakásban lakást, ennek ellenőrzését előírhatja. Ugyanígy korlátozhatja a lakásba befogadha tó személyek körét is. Ugyanilyen korlátozó rendelkezés az is, mely önkormányzati lakás bérleti jogát csak másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára engedi cserélni. A jogszabály felsorolja a bérleti jogviszony folytatására jogosult személyeket. Megemlítendő a lakbérek mértéke. Ennek szempontjait is meghatározza a törvényjavaslat, miszerint a keret megállapítása történhet a szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon. Ugyancsak önkormányzati rendeletnek kell megállapítania az önkormányzat tulajd onában lévő helyiségek bérbeadásának feltételeit. Elsősorban az úgynevezett lakásmaffiatevékenység országgyűlési szabályozására tekintettel a javaslat helyesen szigorít az ingatlanközvetítői, valamint az ingatlanvagyonértékelő tevékenységekre vonatkozó ú j rendelkezésekkel.
