Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
572 biztonságban érezze magát, az önkormányzatoknak legye n módjuk a tulajdonosi jogokat megfelelően gyakorolniuk, és ne csorbuljanak ezzel egyidejűleg a bérlő jogosítványai. Úgy láttuk, hogy ez a törvényjavaslat nagyon jól szolgálja mindezt a célt. Csak egy példát, amit a bizottsági ülésen is elmondtunk: azt a b izonyos végrehajtási eljárásról szóló módosítást, amely valahol leghátul található a törvényjavaslatban, úgy kell tekinteni, mint egy nagy vívmányt, amikor a határozott idejű szerződés lejártát követően az önkormányzatnak nem kell harcot vívnia a bíróság e lőtt akár kéthárom évig, hogy kitegye az egyébként határozott idejű bérlőjét a lakásból. Voltak és lesznek vitás pontok, de mindazonáltal le kell szögezni, hogy ez a törvényjavaslat jól szolgálja a bentlakók, a bérlők és a bérbeadók céljait, és nagyon nag y előnye, hogy az úgynevezett lakásmaffiaellenes tevékenység érdekében nagyon sok új lépést tesz. Tekintettel arra, hogy a vezérszónokit is én mondom el, így foglalom össze az alkotmányügyi bizottságban elhangzott véleményt. És még egy megjegyzés: tudom, sokan azért vitatják, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk, mert az indokolásban szerepel a 2004. évi országgyűlési határozatra, valamint a 2004. évi kormányhatározatra való hivatkozás. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat tárgyalását nem akadályozz a meg, és módunk van egy jó törvénnyel szolgálni a lakáspiacot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Kosztolányi Dénesnek, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt fejti ki . DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES , az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság látható kisebbsége… - azért nem tudok önöknek be számolni arról, hogy hány igen, hány nem és hány tartózkodás volt, mert dr. Vastagh Pál bizottsági elnök úr sokat ad a látszatra, és az igen, a nem, a tartózkodás összeszámlálása helyett látható többségről és látható kisebbségről beszél. (Domokos László: Ú gy, mint húsz évvel ezelőtt.) Úgyhogy a látható kisebbség nevében adom elő azt, hogy általános vitára a törvényjavaslatot nem tartjuk alkalmasnak. Az előterjesztés olyan súlyos alaki hibában szenved, amelyet csak visszavonással és újbóli beterjesztéssel le het orvosolni. A törvényjavaslat indokolásához ugyanis módosító indítványt nem lehet beadni, pedig az általános indokolás ugyanakkor hatályon kívül helyezett országgyűlési határozatot és kormányhatározatot jelöl meg eredendő jogforrásként. A törvényjavasla t figyelmen kívül hagyja a parlament 2005. évben végzett munkáját, a szabályozás tárgyát képező témakörben nem veszi figyelembe, hogy új országgyűlési határozat és új kormányhatározat született. Sőt, a szabályozás a szakértőkről és a szakértői tevékenységr ől szóló törvénnyel sincs összhangban. A törvényjavaslat ezért jelenlegi formájában jogrendünkbe nem beépíthető. Az elutasítás természetesen tartalmi kérdéseket is érint. A lakásmaffia visszaszorításával foglalkozó albizottság munkájának eredményét a terje delmes szabályozás csupán három területen dolgozza fel, ez az írásbeliség kérdése, a bérleményellenőrzés és a távollét témaköre, valamint a lakáscsere önkormányzati jóváhagyásának a témaköre. A lakásbérlettel kapcsolatos bérbeadói és bérlői jogok viszonyá val a karbantartás, a felújítás és a csere újraszabályozása aligha hozható összefüggésbe. A törvény megalkotásának központi céljául a lakásmaffiatevékenység visszaszorítása volt megjelölve, ehhez képest a 37 paragrafusból csak 3 foglalkozik ezzel a témáva l. Sőt, el kell hogy mondjam önöknek, a bizottsági ülésen is elhangzott, az óvadék megfizetésének intézményesítése határozottan ellentétes ezzel a céllal, hiszen az ingatlanbűncselekmények valamennyi területén tetten érhető a bérlő rossz anyagi helyzetébő l adódó kiszolgáltatottság. Ilyen óvadékrendszert kíván bevezetni az új előterjesztés, az új törvényjavaslat.
